„1966 nyarán Balatonföldváron nyaraltunk. (…) Ekkor rendezték az első Táncdalfesztivált, amit ott tudtunk televízión nézni, ami szintén különleges volt még akkoriban. A sok szokásos kommersz slágerzene között hirtelen felbukkant egy elképesztő fazon, Szörényi Levente, aki az Illés együttessel a Még fáj minden csók című számot adta elő egészen különleges, polgárpukkasztó előadásban. A tv előtt ülő pártvezetőket látni kellett volna, teljesen ki voltak kelve, magukon kívül voltak, hogy milyen vérlázító előadás volt. Utána még sokáig vitatkoztak, hogy micsoda botrány ez, be kéne tiltani! Én azonnal tudtam, hogy erre az emberre szükségem van” ‒ emlékezett vissza Mészáros Márta a munkakapcsolatra, amely 1968-ban vette kezdetét, és amely során a zenekar négy film zenéjét írta meg. Ennek a munkakapcsolatnak az utolsó állomása volt az 1973-ban készült, mára teljesen feledésbe merült mű, a Szabad lélegzet. Mészáros Márta mozijának központi témája a nemek közötti kapcsolat, az emancipáció kérdése. A Szabad lélegzet című alkotásában az eltérő társadalmi hovatartozás okozta konfliktusokat vizsgálja.

A Kútvölgyi Erzsébet által alakított intézetben nevelkedett szövőnő, Jutka, miután szakít a Székhelyi József által játszott erőszakos és féltékeny barátjával, megismerkedik egy egyetemista fiúval, Andrással. (Nagy Gábor). Az új szerelem azonban új feszültségeket teremt: barátnőinek arról panaszkodik, hogy nem tud hozzászólni a barátja társaságában felmerülő témákhoz, és már a viszony kezdetén alakoskodni kezd ‒ még valódi nevét sem árulja el. Azt hazudja szerelme barátainak, hogy ő is egyetemista, és az egyik alkalommal be is ül egy előadásra az Auditorium Maximumba, ami igazi sokkot jelent számára: rádöbben ugyanis tudásbéli hiányosságaira.

Bár András sosem hibáztatja őt emiatt, sőt egyik beszélgetésük alkalmával bevallja, hogy irigyli őt, hiszen már felnőtt, dolgozó ember. „Te sokat dolgozol. Keményen. De önálló vagy.”, ő viszont első generációs értelmiségi szüleinek van kiszolgáltatva, egészen a diploma megszerzéséig. Ez sem elég azonban ahhoz, hogy a lány színt valljon, sőt egyre jobban belegabalyodik a hazugságába, majd egy közös ebéd után tehetetlen dühében tányérokat kezd törni. Végül mégis felfedi az igazságot szerelme barátai, illetve szülei előtt. András mellé áll, kijelenti, hogy feleségül veszi, Jutka azonban másként dönt: közli a fiú anyjával, hogy nem akar útban lenni, nem lesz András felesége, amire az anya csupán annyit válaszol: „Okos lány vagy te.”

Jelenet Mészáros Márta Szabad lélegzet című filmjéből. Forrás: MOKÉP

A Szegeden játszódó film olyan, rég eltűnt helyeket örökít meg az utókor számára, mint a Szegedi Textilművek, vagy a Szeged Bár. Szörényi Levente két dalt (Vigasztalj meg, Légy erős) írt a film számára, amelyek – amennyiben nem számítjuk az 1990-es Népstadion-koncertre írt szerzeményeket (Új világ, Kenyér és vér) ‒ egyben az utolsó Illés-kompozíciók is voltak, ám csupán húsz évvel később jelentek meg hanghordozón. A filmben egyébként csupán a Vigasztalj meg hangzik el, méghozzá többször is, ráadásul nem a végleges változat, hanem egy korai verzió, amely a Légy jó hozzám címet viseli, és amely már prognosztizálja a majdan létrejövő Fonográf együttes zenéjét.

A Dóm tér melletti kollégiumban hallhatjuk többek között a Valahol egy lány című Koncz Zsuzsa-dalt, és a táncolók sorában feltűnik a pályáját abban az évben indító Nagy Bandó András humorista is. Kútvölgyi belehallgat az Illés Add a kezed című lemezébe, barátja szobájának falát a progresszív rock meghatározó triójának, az Emerson Lake and Palmernek a posztere díszíti, a szakítás után keservesen zokog a gyárban, amiért eldobta magától a boldogságot.

1973 az az év, amikor beköszönt a pangás időszaka. Végleg lezárul a hatvanas évek, a hippi korszak Magyarországon, jönnek a pangás évei, amikor tényleg úgy tűnt, hogy „megállt az idő.”

Szerző: Dragojlovics Péter

Nyitókép: Jelenet Mészáros Márta Szabad lélegzet című filmjéből. Forrás: MOKÉP

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.