Tamás Gábor a legismertebb és legnépszerűbb erdélyi táncdalénekes. Nemrég kapta meg a Magyar Köztársaság Arany érdemrend Keresztjét. Azt viszont tán kevesen tudják róla, hogy első zenekarával a kolozsvári Unirea gyár klubjában próbált Shadows-dalokat. Megspórolt pénzen vett dobozgitárról, üvöltözésről és szomszédolásról, el nem múló barátságokról és feledhetetlen estékről is beszélt nekünk.

Bán Róbert Lányarcok tükörben című filmje két radikálisan eltérő emberi sorsot ábrázol: Vera (Egri Márta) és Borika (Bodnár Erika) között jószerivel a közös lakás jelenti az egyedüli kapcsolatot, utóbbi ugyanis előbbi szüleinél bérel szobát. A kirakatrendezőnek tanuló Vera elképesztően magabiztos lány, aki teljes mértékben uralja környezetét, ugráltatja szüleit (akiket Márkus László, illetve Kállai Ilona játszanak), míg Borika a reprezentatív Barbara eszpresszóban dolgozik felszolgálóként, s csupán egy idősebb hódoló (Sinkovits Imre) keresi a kegyeit.

A magyar zenészvilág népszerű Cikije március 24-én ünnepli a születésnapját ‒ a hetvenötödiket. Gyöngyösön született, a mátraaljai város meghatározó alapokat jelentett számára: ott járt nyolc évig zeneiskolába klarinét szakra, dobolni is ott kezdett, még a becenevét is ott szerezte.

Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista, amatőr fejszámoló, pingpongversenyző. Már a felsorolásból is érezhető, hogy nem mindennapi figura. Zeneakadémiát végzett, azonban úgy érzi, az ő fülében inkább az a fajta zene van, ami egy már éppen „kihalófélben” lévő generációnak lehet ismerős – a sanzonok, a musicalek és a kuplék világa. Darvas Ferenc dolgozott többek között a Katona József Színházban, a Radnóti Színházban, az Örkény Színházban, a Baltazár Színházban, a Magyar Rádióban, de számos filmzenét is jegyez, például Bereményi Géza Eldorádójában is közreműködött… Bőven volt tehát miről beszélgetnünk vele.

Szilvási Tamás az egyik legnagyobb Queen-rajongó idehaza. Ráadásul azon kevesek közé tartozik, akik nemcsak a színpadon látták Freddie Mercury-t és csapatát, amikor 1986 nyarán a fővárosban lépett fel a zenekar, hanem személyesen is találkozott az együttes tagjaival. Ő volt ugyanis a szakács Roger Taylor az InterContinental elnöki lakosztályában rendezett szülinapi buliján. Elmesélte nekünk, hogy megtalálták-e a Holdat John Deaconnal a Duna fölött, megtudtuk tőle, hogy miért kötött ki a fakanálnál a gitározás helyett, de az Ifiparkról is beszélt, ahol az ő idejében szabad volt a farmer, a hosszú haj és a csók, valamint a Móricz Zsigmond körtérről, ahonnan rendszerint indultak akkoriban a bulik.

Mészáros Mártát a női rendezők úttörőjeként, tabudöntögető női filmesként ünneplik, pályája első felében pedig nemcsak a „női témákat” karolta fel, hanem ezzel összefüggésben a hatvanas évek átalakuló életmódját, a fiatalok életlehetőségeit is vizsgálta. Mindettől elválaszthatatlan volt a korszakot uraló beat: Mészáros első négy játékfilmjének zenéjét Szörényi Levente szerezte, és mind a négyben hangsúlyosan meg is jelennek a dalok, koncertek, bulik. A leglátványosabb példa természetesen a Szép lányok, ne sírjatok (1970), de az Eltávozott nap (1968), a Holdudvar (1969) és a Szabad lélegzet (1973) szövetét is átjárja a zene, amely egyben a hősök jellemrajzához is hozzátesz.

1973 elején Pápay-Faragó László és Csomós Péter úgy döntöttek, hogy ezután nem a Juventus kötelékében folytatják a zenélést, hanem inkább a külföldi, vendéglátós muzsikálást választják a magyarországi karrierépítés helyett. Mindezt a Magyar Rádió „pagodájában” jelentették be, közvetlenül azután, hogy a zenekar rögzítette az A megalkuvó című számot.

Az 1965-től 1972-ig terjedő időszak a hazai populáris zenében a külföldi zenekarok magyarországi hangversenyei szempontjából is aranykornak tekinthető. Ha a Beatleshez vagy a Rolling Stoneshoz hasonló nagyágyúk nem is jutottak el Magyarországra, olyan fontos együttesek, mint a Spencer Davis Group, a Tremeloes, a Fairport Convention felléptek a Kisstadionban, nem beszélve a Trafficről, amelynek 1968-as koncertje valóságos revelációt jelentett a hazai zenészszakma számára.

Farmernadrág és almabor, perzselő napsütés vagy éppen hidegen kopogó eső. Rekedt torkok, széttáncolt cipők, lopott csókok és egy őszinte ölelés. A Kádár-kor legemlékezetesebb, legmeredekebb vagy éppen legmókásabb fesztiválélményeit várjuk! Te mikor, hol élted át? Meséld el nekünk!

Virányi Attila hangmérnök, basszusgitáros, zeneszerző, a hatvanas évek végén alapította meg a Metropolt, az első erdélyi rockzenekart. Az élő legendát a kezdeti évekről kérdeztük, de szóba került egy Fekete-tengeri delfin show is.