Volt egyszer egy beatkorszak

Együtt dübörgünk? – Kiss Sándor Karthago-könyvéről

Újraolvasó – Hogy szólnak a beatkönyvek a 21. században?

2021. május 10. - beatkorSzaki

fortepan_125606.jpg

1997-ben a Karthago megakoncertet adott a BS-ben. Egy évvel azelőtt – talán ennek apropóján – megjelent egy igencsak felületes és vékonyka könyvecske a zenekarról, nem kizárt, hogy éppen a fellépés promóciójának részeként. Ez az Elefántdübörgés – sztorik a Karthago együttes életéből. Írója, Kiss Sándor az évezredforduló körül több rocktörténeti könyvet is jegyzett, például a Tátrai Bandről, vagy Lerch Istvánról szólókat.

Tovább

„Ünnepnap legyen minden napod, míg élsz!” – Negyvenöt éves a Skorpio funk-rock mesterműve

fortepan_76777_1.jpg

A Skorpio első nagylemeze A rohanás címmel 1974-ben került a boltokba. Az album azt a fajta hard rockot tartalmazza, ami felé Frenreisz Károly a Locomotiv GT-t vitte volna – ha az együttessel marad. Minden dal tökéletesen kidolgozott, szabad és nagy ívű hangszeres improvizációkkal tarkított. A barázdák között mindössze egyetlen kakukktojás bújik meg, mégpedig az Így szólt hozzám a dédapám.

Tovább

Dalokat gyűjtöttem és feledhetetlen élményeket – Egy szemtanú emlékei (1964–1969)

fortepan_78137.jpg

1964-ben, tizenöt évesen lettem az akkoriban divatba jövő beatzene rajongója. Gimnazistaként egymást informáltuk az osztálytársakkal, újságokat hoztunk, néhányukhoz – akinek már magnója volt –, fel is mehettünk a tanítás után, és a meglehetősen zavart Szabad Európa Rádió adásaiból levett számokat hallgattuk szájtátva. Korábban a twist, a Speedy Gonzales, Elvis és Cliff a Shadows-zal megnyitották már a horizontot, de a Beatles és a Mersey-beat, majd később a Rolling Stones és a brit rhythm & blues-hullám elvakulttá tett. Mivel meglehetősen archiváló típus voltam – és vagyok máig is – e felejthetetlen korból közrebocsájtom most néhány fennmaradt emlékemet.

Tovább

„Kölyökkorom óta fontos nekem a progresszív zene” – interjú Török Ádámmal

fortepan_202727.jpg

Török Ádámot már tízévesen elbűvölte Bartók és Kodály világa, a szalagos magnóról hallott első rock and rollokra pedig hastáncot lejtett a szoba közepén. A Mini élén tömegeknek játszott kompromisszummentes, underground zenét. Korábban kérdeztük már az 1971-es Illéssel-, és egy évvel későbbi LGT-vel közös turnéról, ezúttal a hippik badacsonyi arany nyaráról, a Vároldal utcagyerekeiről, sreifolt zakóról és zaciban vett világoskék öltönyről, az Ifipark közönségének megénekeltetéséről, meg a tabáni katlanban kígyózó hatalmas tömegről beszélgettünk vele. De elárulta azt is, hogy a mindenkivel kritikus Radics Béla mit gondolt a számairól.

Tovább

„Isztambul a miénk, de nem százötven évre” – magyar rockzenekarok a nagyvilágban

fortepan_125602.jpg

A magyarok zenei tehetsége méltán világhírű, szinte minden korban szórakoztatták a közönséget magyar muzsikusok és énekesek a királyi udvaroktól a legszínvonalasabb lokálokon át a komolyzenei koncerttermekig. Amikor a beatzene az 1960-as évek legelején Magyarországot is meghódította, a legtehetségesebb hazai zenekaraink színvonal tekintetében pillanatok alatt felzárkóztak a nyugati élvonalhoz.

Tovább

„Ordít, bömböl, visít” – A Lőrinci Ifjúsági Park

fortepan_112477.jpg

Mészáros Zoltán, aki a hetvenes években Lőrinc és Pestimre MHSZ-titkáraként tevékenykedett, az itt működő Fonó és Szövőgyár miatt „női kerületnek” nevezte a tizennyolcadikat. Persze éltek és dolgoztak itt azért férfiak is, hiszen a Téglagyárnak, a Budapesti Kőolajipari Gépgyárnak és a Kistextnek, vagyis a Kispesti Textilgyárnak is fontos gyártóegysége volt errefelé. A munkáscsaládok lakhatását a Lakatos úti-, valamint az 1975-ben átadott KISZ-lakótelep oldotta meg, a szórakoztatásukért pedig elsősorban az 1971. június 19-én megnyitott Lőrinci Ifjúsági Park, vagyis a LIP felelt.

Tovább

„McCartney-ék is ugyanezt csinálták Angliában” – interjú Pétersz Miklóssal

kefir_1969nyar_velence-kisztabor_peterszmiklos_bencsiksandor_szendrodiferenc_provodajozsef.jpg

Pétersz Miklós Bencsik Sándor gyerekkori barátja és zenésztársa volt, együtt játszottak Samu első zenekarában is. Mesélt nekünk építőtáboros dobozgitározásról, a Kefírről, aminek Cream-számok voltak a repertoárján, és elárulta azt is, miért és merre kanyarodott el a zenétől.

Tovább

PÁLYÁZAT: Zenekaros relikviákról szóló történeteket várunk!

Filléres emlékeink

filleresemlekeink_nyito.jpg

Szimatszatyor, Ricse-kendő, tagsági igazolvány. Egy aláírt szalvéta, egy tépett fénykép vagy egy megsárgult levél. Fiatalságunk vágyott és féltve őrzött kincsei. A Volt egyszer egy beatkorszak-blog szerkesztősége, az NKA Hangfoglaló Program és a Hangőr Egyesület a tavalyi Hogyha hallom én, minden az enyém! című pályázat sikerén felbuzdulva ismét közös emlékezésre hívja a hazai beat, pop és rock rajongóit. A 2021 őszére tervezett, a rendszerváltozás előtti magyar könnyűzene és a vizualitás kérdéseit körüljáró konferenciához illeszkedve ezúttal zenekarokhoz, koncertekhez vagy klubokhoz kapcsolódó tárgyakat, illetve ezekről szóló történeteket keresünk.

Tovább

„Kahthago, Kahthago, nem jó név ez” – interjú Szigeti Ferenccel

ferry_archiv_freditol_6.jpg

Annyi története van, hogy egy vastagabb könyvbe sem férnének el. Valószínűleg sok százat már ezeregyszer elmesélt. Éppen ezért egy Szigeti Ferenc-interjú nehézsége épp a látszólagos könnyedségében rejlik, hiszen csak szemelvényeket tudunk felvillantani a néhai Sigma és Corvina együttesek dalszerző-gitárosának, valamint a Karthago dalszerző-gitáros-zenekarvezetőjének eseménydús életéből.

Tovább

Ómolnár Miklós hangfalakat tologat – óvatos himnusz A rock napszámosairól

Újraolvasó – Hogy szólnak a beatkönyvek a 21. században?

fortepan_47163.jpg

Nehéz erről a könyvről ömlengés nélkül írnom. Gyerekkorom, rocktörténeti érdeklődésem eszmélésének egyik sarokpontja volt ugyanis A rock napszámosai című Ómolnár Miklós-kötet. És mióta az egyik fejezetének szereplőjéről, Nemes Lászlóról önálló könyvet írtam, pláne a szívem csücske a téma.

Tovább
süti beállítások módosítása