 Túlzás nélkül állítható, hogy megnyitásától 26 évvel ezelőtti leégéséig – amit állítólag egy elektromos karácsonyi gyertya okozott – a Budapest (Nagy) Sportcsarnok, azaz a BS volt a hazai rendezvények és koncertek csúcshelyszíne. És túlzás nélkül állítható az is, hogy Kövér Péter, aki a kezdetektől a füstölgő végig művészeti vezetője volt a háznak, legalább annyira különleges szereplője, szemtanúja és formálója a magyar rockkorszaknak, mint maga a legendás műintézmény.
Túlzás nélkül állítható, hogy megnyitásától 26 évvel ezelőtti leégéséig – amit állítólag egy elektromos karácsonyi gyertya okozott – a Budapest (Nagy) Sportcsarnok, azaz a BS volt a hazai rendezvények és koncertek csúcshelyszíne. És túlzás nélkül állítható az is, hogy Kövér Péter, aki a kezdetektől a füstölgő végig művészeti vezetője volt a háznak, legalább annyira különleges szereplője, szemtanúja és formálója a magyar rockkorszaknak, mint maga a legendás műintézmény.
 A romániai magyar Ifjúmunkás Matinék (délelőtti műsoros rendezvény) kezdetét 1967. március 26-tól számíthatjuk, amikor Matekovics János az Ifjúmunkás folyóirat (A romániai KISZ Központi Bizottságának magyar nyelvű lapja) szerkesztője megszervezte Marosvásárhelyen az első, a fiatalok erkölcsi nevelését szolgáló rendezvényt. Ezt követték a különböző tartományi és rajoni találkozások az ottani fiatalokkal.
A romániai magyar Ifjúmunkás Matinék (délelőtti műsoros rendezvény) kezdetét 1967. március 26-tól számíthatjuk, amikor Matekovics János az Ifjúmunkás folyóirat (A romániai KISZ Központi Bizottságának magyar nyelvű lapja) szerkesztője megszervezte Marosvásárhelyen az első, a fiatalok erkölcsi nevelését szolgáló rendezvényt. Ezt követték a különböző tartományi és rajoni találkozások az ottani fiatalokkal. A kádári konszolidáció és konszenzus ígéretének jegyében a hatvanas évek magyar filmművészete számos optimista és reményteli cselekvő vagy kérdező filmet termelt ki magából. A fiatalokról (Szabó István: Álmodozások kora, Apa, Gaál István: Sodrásban) vagy a középnemzedékről (Jancsó Miklós: Oldás és kötés, Herskó János: Párbeszéd) szóló történetek hősei egyaránt aktív, tetterős, cselekedni vágyó karakterek, akik hittek benne, hogy jobbá lehet tenni a világot (a rendszert).
A kádári konszolidáció és konszenzus ígéretének jegyében a hatvanas évek magyar filmművészete számos optimista és reményteli cselekvő vagy kérdező filmet termelt ki magából. A fiatalokról (Szabó István: Álmodozások kora, Apa, Gaál István: Sodrásban) vagy a középnemzedékről (Jancsó Miklós: Oldás és kötés, Herskó János: Párbeszéd) szóló történetek hősei egyaránt aktív, tetterős, cselekedni vágyó karakterek, akik hittek benne, hogy jobbá lehet tenni a világot (a rendszert). Sokszor eszembe jut
Sokszor eszembe jut  Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő időszak sok tekintetben megváltoztatta nemcsak Magyarország nemzetközi megítélését és a hazai közéletet, de a kultúrpolitikát is. Utóbbi vonatkozásában talán a legjelentősebb, hogy – okulva a Rákosi-rendszer törvénytelenségei következtében a társadalomban keletkezett feszültségek 1956-os drasztikus levezetéséből – a korábbi „két T” (támogatás, tiltás)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő időszak sok tekintetben megváltoztatta nemcsak Magyarország nemzetközi megítélését és a hazai közéletet, de a kultúrpolitikát is. Utóbbi vonatkozásában talán a legjelentősebb, hogy – okulva a Rákosi-rendszer törvénytelenségei következtében a társadalomban keletkezett feszültségek 1956-os drasztikus levezetéséből – a korábbi „két T” (támogatás, tiltás) A magyar beatzene kezdeteit a rocktörténeti közmegegyezés a hatvanas évek első felére teszi, a pontos dátum azonban meghatározhatatlan. Dolgozatomban leginkább ettől az időszaktól kezdődően szeretném bemutatni a Magyarországon használt színpadtechnikai eszközöket, ám egy kis kitekintést mindenképpen eszközölni kell, hiszen a magyar beatzene nem volt előzmények nélküli.
A magyar beatzene kezdeteit a rocktörténeti közmegegyezés a hatvanas évek első felére teszi, a pontos dátum azonban meghatározhatatlan. Dolgozatomban leginkább ettől az időszaktól kezdődően szeretném bemutatni a Magyarországon használt színpadtechnikai eszközöket, ám egy kis kitekintést mindenképpen eszközölni kell, hiszen a magyar beatzene nem volt előzmények nélküli. A dolgozóknak jártak a szabadnapok. Ilyenkor a munkavállaló papírjaguárba ült vagy az IBUSZ valamelyik buszára szállt, hogy maga mögött hagyja a szürke hétköznapokat. A dalokban szereplő
A dolgozóknak jártak a szabadnapok. Ilyenkor a munkavállaló papírjaguárba ült vagy az IBUSZ valamelyik buszára szállt, hogy maga mögött hagyja a szürke hétköznapokat. A dalokban szereplő  A nyolcvanas évek első felében őrült zenekaralapítási hullám söpört végig hazánkban. Míg az előző évtized a korábbi beat-bummhoz képest már-már kissé lagymatagnak volt mondható, 1980-tól egyre többekhez ért el a punk és az újhullám. Ugyan a
A nyolcvanas évek első felében őrült zenekaralapítási hullám söpört végig hazánkban. Míg az előző évtized a korábbi beat-bummhoz képest már-már kissé lagymatagnak volt mondható, 1980-tól egyre többekhez ért el a punk és az újhullám. Ugyan a  Az
Az  2024 őszén, a Helikon gondozásában jelent meg Csatári Bence Kóbor – Az utolsó interjú című kötete. A több mint kétszáz óra beszélgetés nyomán készült, közel háromszáz fotóval illusztrált, 444 oldalas kiadvány elsősorban a diszkográfiára, az élő fellépésekre, valamint a színpadtechnológiai újításokra fókuszálva tekinti át az
2024 őszén, a Helikon gondozásában jelent meg Csatári Bence Kóbor – Az utolsó interjú című kötete. A több mint kétszáz óra beszélgetés nyomán készült, közel háromszáz fotóval illusztrált, 444 oldalas kiadvány elsősorban a diszkográfiára, az élő fellépésekre, valamint a színpadtechnológiai újításokra fókuszálva tekinti át az