A nyolcvanas évek elején a táncházmozgalom változatlan aktualitását nemcsak az 1982-től évente megrendezett Táncháztalálkozó növekvő sikere igazolta, hanem a mindennapi élet is: ebben az időszakban Budapesten már gyakorta megtörtént, hogy a hét minden napjára esett táncház. A hetvenes évek derekára kikristályosodott heti kínálat – kedd (Muzsikás, FMH), csütörtök (Sebő, Kassák Klub), vasárnap (Virágvölgyi, Bem rakpart) – idővel tovább gazdagodott, utóbbi helyére és napjára a Kalamajka (Belvárosi Művelődési Ház), illetve a Jánosi együttes (Közgáz Kinizsi klub) lépett, illetve Jánosiék később a MOM-ba tették át székhelyüket. A palettát csütörtökönként az Ökrös (előbb a Várban, majd a Lágymányosi Közösségi Házban), pénteken pedig a Téka (Táncsics utca, később Almássy tér) színesítette tovább. Emellett a bolgár, macedón, görög zenét játszó Zsarátnok (péntek, Lágymányosi) és szintén balkáni hangulatokat idéző Falkafolk (szerda, FMH) felbukkanásával erősödött a délszláv vonal.

Facebook-esemény

Kékesi László, Pálmai Zoltán, Bencsik Sándor, Schuster Lóránt, Vikidál Gyula (P. Mobil) a '70-es évek közepén (bent a koncertteremben)

A nagy múltú Bárczay família egyike az ország legrégebbi nemesi családjainak, eredetüket a 13. század elejére vezetik vissza. Ősi fészkük a Felvidéken található Abaúj vármegyei Bárca település volt, de több évszázada rendelkeztek birtokkal (az egykor önálló településként működő, mára Miskolchoz csatolt) Hejőcsabán is. A Bárczayak az elmúlt nyolcszáz évben számos helyen építtettek kastélyt és kúriát. A páratlan parkkal körülvett Gárdonyi Művelődési Ház épülete is az ő hagyatékuk.

Az 1973-as Diósgyőri Popfesztivál megtartásáért – ami az első ilyen jellegű rendezvény volt az országban – azért szövetkezett a hazai zenész szakma, hogy a bevételből egy ifjúsági park épülhessen Miskolcon. A pénz össze is jött, ám a legenda szerint a már a hatvanas évek közepétől létező helyi művelődési intézmény vezetősége és dolgozói éjszakába nyúló kártyacsatákat vívtak a település két nagyüzemének dolgozóival, hogy elnyerjék a színpad építéséhez szükséges nyersanyagot és annyi társadalmi munkaórát is mellé, amivel felépülhet a legendássá lett pódium. Amint ez megvolt, nem sokat teketóriáztak. A Gárdonyi park már 1974-ben megnyitotta kapuit. Több korszakot is dokumentálhatunk az indulástól egészen napjainkig, amikor is a Hangfoglaló Program támogatásával több koncertet is sikerült itt szervezni. 2017 decemberében a Belmondo Beatles-estjét hallhatta a közönség a koncertteremben, 2018 áprilisában pedig, az 1973-as fesztivál negyvenötödik évfordulójára emlékezve Török Ádám és vendégei léptek fel itt, és egy eddig be nem mutatott filmet (melyet megtaláltok az előző posztunkban) is levetítettek a Diósgyőri Popfesztiválról.

Kurucz Attila

Kurucz Attila 1950-ben született, és a popfesztivál miskolci szervezőjeként híresült el, 1973-ban, a fesztivál idején huszonhárom éves volt. Végzettségét tekintve kohász, évtizedekig saját vállalkozást is vitt, acélkereskedelemmel foglalkozott. Jelenleg Mályiban (Miskolc mellett) él, a vállalkozását már megszüntette, és 2017-ben nyugdíjba ment. A popfesztivál szervezésébe a Molnár Béla Ifjúsági Ház klubvezetőjeként vágott bele. A fesztivál ötletével az Ifjúsági Ház igazgatóját, Kovács Lajost kereste meg, aki segítette az elképzelés életre hívását. Tolcsvay Béla tárgyalt a fővárosi zenekarokkal, Szörényi Szabolcs a technikai hátteret igazgatta, Hegedűs László pedig egy újságot szerkesztett a fesztiválra. A zenekarok jótékonysági alapon, gázsi nélkül léptek fel a rendezvényen, ugyanis az esemény – egyik – apropója egy ifjúsági park létrejöttének támogatása volt. Negyvenöt év elteltével, az idei évforduló kapcsán kutakodtunk Attila emlékei között.

Ifipark, 1977

Németh Gyula (1945) a magyar rocktörténet fontos szereplője: a Budai Ifjúsági Park igazgatóhelyettese (1977–1979), majd igazgatója (1979–1982) volt, később pedig az Ifjúsági Rendező Iroda (IRI) igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Budapest egyik legfontosabb szórakozóhelyének vezetőjeként fontos információk és érdekes történetek birtokosa, akinek élettörténetét, a kádári időkben a könnyűzenei életben szerzett tapasztalatait rögzítettük interjúnkban.

A Pécsi Szabadtéri Színpad külső bejárata, Káptalan u. 4.

A Káptalan utca 4. szám alatti, 1730-ból származó későbarokk stílusú kanonoki lakóház díszkertjében épült fel a Szabadtéri Színpad, amelyet 1953. augusztus 19-én, a városi szimfonikusok hangversenyével avatták fel.

Kezdetben a bányavállalatok fúvószenekarai, helyi kórusok, koncertegyüttesek, opera- és operett-társulatok léptek fel a 2800 fő befogadására alkalmas helyszínen, de a krónikák szerint a Pécsi Big Band 1958-ban már modern, dzsesszes hangszerelésű műsort adott. Az első sztárcsapat, az angol Chris Barber Jazz Band 1962-ben koncertezett itt. Műsoruk annyira magával ragadta a közönséget, hogy harsány tetszésnyilvánításuk a kemény fapadokra bérelhető ülőpárnák színpadra hajigálásává fajult.

Ötödik évadát kezdte meg a Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram könnyűzene-történeti talkshowja. A Hangfoglaló Program múltidéző sorozatának következő vendége Varga Miklós énekes, színművész, rockzenész lesz. A november 8-i nosztalgikus hangulatú beszélgetés helyszíne ezúttal is a Magyar Rockhírességek Csarnoka lesz.

Csapó György

Csapó György Budapesten született 1955-ben, a bakancsos Edda dobosaként lett ismert. Élt Szegeden, Kecskeméten és Egerben, édesapjának köszönhetően, aki színész volt, és a nevezett helyekre szerződött. Kiskorától a színpad és a zenekari árok közelében sertepertélt, Egerben kezdte zeneiskolai tanulmányait. Ötödikesként került Miskolcra, ahol gyerekkori dobos példaképe, Praha József a Miskolci Nemzeti Színház zenészeként gyakorolt kitörölhetetlen hatást a kis Gyurikára. Itt, az új városban is folytatta zeneiskolai tanulmányait, klasszikus ütős szakon, ahol Szántó Béláné Marika volt a tanára, de privát órákat Praha Józseftől is vett. ORI-engedélyét a Regős-féle spirituálé zenekarral szerezte meg, de egy dokumentációs hiba révén énekesként kapott engedélyt, nem ütősként. Ezt követően dobolt a helyi Reflex zenekarban, majd Szepcsik József helyére került az akkor még két énekessel működő, külföldi dalokat játszó Eddába. Gyakorlatilag innen indult el a klasszikus – lemezes – Edda formálódása és 1978 szeptemberére alakult ki a legendás, ötös felállás – Pataky Attila, Slamovits István, Barta Alfonz, Zselencz László és Csapó György. Csapó a zenekar első két lemezén dobolt, majd egy korábbi balesetéből és a csapat rengeteg koncertből álló erős meneteléséből adódóan kiújultak a gerincproblémái, és ki is lépett a zenekarból. 1982-ben már Fortuna László dobolt a helyén.

Eredics Gábor (1955) elsősorban a Vujicsics együttes vezetőjeként – basszprímtamburásaként és harmonikásaként – ismert, de emellett 1982 és 2006 között a Magyar Művelődési Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, 1998 és 2012 között az általa alapított Kalász Művészeti Iskola igazgatója volt, és fontos szerepet játszott abban, hogy 2007-ben a Zeneakadémián megalakulhatott a Népzene Tanszék (ahol jelenleg is tanít). 2016 óta pedig az MTVA-n belül működő Dankó Rádió csatornaigazgatója.

Megjelent az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogram oral history sorozatának, a Hangok és ütemeknek a harmadik kötete, tizenkét életútinterjúval.

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja 2015 tavaszán kezdte az oral history módszerével készülő interjúk rögzítését. Az interjúalanyok között televíziós és rádiós szerkesztők, zenekarvezetők, énekesek, hangmérnökök és más szakemberek is megtalálhatóak – olyan figurák, akik tevékenyen formálták a Kádár-korszak zenei életét akár a háttérből, akár a színpadon állva. A beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatából két kötet is megjelent a Hangok és ütemek-sorozatban, melynek immáron a harmadik része is kézbe vehető.