1990 előtt hazánkban nem jelent meg kizárólag beat-pop-rockzenével foglalkozó periodikum. A kivételt a csupán egyetlen lapszámot megélt Poptika magazin jelentette 1982 novemberében. Emiatt jellemzően eseményekhez (koncertek, fesztiválok) kötődően, műsorfüzetként aposztrofált időszaki kiadványok kényeztették a műfaj népes rajongótáborát. A kedvenceikről szóló írásokkal és fotókkal tarkított sajtótermékek korlátozott példányszámuk és a terjesztés hiányosságai miatt csak az érdeklődők töredékéhez juthattak el. Ilyen volt a tartalmában és küllemében is rendkívül nívós Szolidarítási Rock Fesztivál című lap.
Az első Szolidarítási Rockfesztivált 1977. október 9-én tartották a BNV területén. Az akkori fellépők a Piramis és angol vendége, a Liar együttes, a P. Mobil, a Hungaria, a Kati és a Kerek Perec, a Corvina, az Universal, a Nevada, a Gemini, az M7, az Új Illés, a Gúnya, a Láma, a Syrius, a Mini, az Apostol, a Kisrákfogó, a Sprint és a Gépfolklór voltak. Egy évvel később (1978. október 14–15.) már kétnaposra húzták szét a fesztivált: az első a Locomotiv GT, a V’Moto-Rock, a Color és barátaik; a második a Mini, a P. Mobil és a Piramis napja volt. A második fesztiválra jelent meg írásunk tárgya.
A lap cím- és hátoldala egy nagyméretű Locomotiv GT-fotó, tehát, ha az A/4-es újságot kifordítjuk, egy A/3-as LGT-posztert kapunk (ha valakinek van/volt szíve kitépni). A címlap jobb alsó sarkában átlós piros felirat reklámozza, hogy az újság Piramis-posztert is tartalmaz. (Mivel a kiadvány a kor többi lapjához képest viszonylag drágán – 20 Ft – került a hírlapárusokhoz, jó érzékkel húzták el a mézesmadzagot az akkori idők toronymagasan legnépszerűbb zenekarának nevével. A Piramis hívószóra a tinik gondolkodás nélkül szurkolták le akkoriban a kékhasú húszast.)
A lapot a KISZ Budapesti Bizottsága adta ki az 1978. október 14–15-i Szolidaritási Rockfesztivál alkalmából. A felelős szerkesztő Simon Sándor, a szerkesztő Hegedős László, a művészeti szerkesztő Tőrös István voltak, a terjesztő pedig a Magyar Posta volt. (Személyes adalék: Sopronban és a környékén nem jutottam hozzá a laphoz – létéről egy rádióműsorból értesültem –, a szüleim egy pedagóguskiránduláson vettek részt épp abban az időben, és ők vásárolták meg nekem a fővárosban, földön túli örömöt szerezve ezzel.)
A tartalomjegyzéket szellemesen Étlap címmel látták el a szerkesztők, és a cikkeket is ennek megfelelően csoportosították: Előételek, Vegyes saláták, Dessert, Különlegesség (a konyhafőnök kedvencei), Frissen sültek és Savanyúság. Az ételekhez jó étvágyat kívánt az üzletvezető (a KISZ), a konyhafőnök (a főszerkesztő) és a dolgozói kollektíva (a szerzők). A cikkeket Harmati István (a Magyar Szolidarítási Bizottság elnöke), valamint a kor jeles újságírói: Sós Péter János, Bálint Péter, Wilpert Imre (tehát a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat is szponzorálta a lapot), Hegedős László, Sebők János, Végh Miklós, Mola György, Mikle András, Földes László (Hobo egy könyvajánlót írt Don DeLillo A fenevad szabad című kötetéről), de a szerzők közt felbukkan az Interkoncert (Nemzetközi Koncertigazgatóság) akkori igazgatójának, Pentz Zsoltnak a neve is. Két meghatározó külföldi szaklapból (Melody Maker, Rolling Stone) is találhatók átvett interjúk: David Bowie, Mick Jagger és Bob Dylan beszélnek az új lemezeikről, de a Szombat esti láz című filmről és az ahhoz kapcsolódó albumról, Liza Minelliről és Bob Dylan zenekara, a The Band búcsúkoncertjéről forgatott filmről (Az utolsó valcer) is olvasható írás. (Hogy miért éppen ezeket tartotta fontosnak a szerkesztő, az rejtély. Valószínűleg az egyéni ízlés népnevelő hatása miatt.) Természetesen a beköszöntő írás a Szolidarítási Bizottság elnökéé, majd egy interjú következik menekültekkel, de szerepel egy interjú arról is, hogy mennyi bevételt remél a Magyar Szolidarítási Bizottság a rockfesztiváltól. Kötelező körök ezek, hiszen a KISZ Agitációs és Propaganda Osztálya így települt rá a rockzene rajongóinak ifjúsági tömegbázisára. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat is több oldalt lefoglal, így dr. Erdős Péterrel is olvasható interjú, majd bemutatják az éppen akkoriban korszerűsített hazai stúdiók technikai berendezéseit és a rockvilág elektronikai újdonságait. A MHV egészoldalas reklámoldala hirdeti 1978-as kiadványaikat és a Minden idők sikerlistáját 1968–1978 között (Az első három: Koncz Zsuzsa: Szerelem, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról és az Omegától a Nem tudom a neved című album). A lapot színesíti még egy Kerekes Imre-novella (Maipu) és egy oldal karikatúra Bodola Györgytől, illetve körkérdések Cintulához és B. Tóth Lászlóhoz és egy Arató András-interjú (akkoriban nagyon erőltették a diszkóba járást mint alternatívát a rockkoncertekre, természetesen sikertelenül). A lényeg azonban a színvonalas interjúk füzére az akkori magyar élvonal képviselőivel. Beszélgetést olvashatunk Sztevanovity Zoránnal, Presser Gáborral, Benkő Lászlóval, Zalatnay Saroltával, Pásztor Lászlóval, Bódy Magdival, Frenreisz Károllyal és Demjén Ferenccel. Terjedelmes írás elemzi a Piramis sikereit, de a Boney M. és Czeslaw Niemen is helyet kaptak. Hatoldalnyi színes poszter: LGT, Zorán, Piramis, V’ Moto-Rock teszi még ellenállhatatlanabbá a kiadványt, amely valóban kuriózum volt az 1978-as évben.
A fesztivál ürügyén egy teljesen árfogó, igényes és szép újságot kaptunk, habár a szereplők egy része (például az Omega és a Skorpió.) nem lépett színpadra a rendezvényen. Akkoriban is komoly megütközést keltett, hogy a legsikeresebb fellépő, a P. Mobil egy szót sem érdemelt a lapban, de ugyanígy járt a Mini együttes is. Elhallgatták és negligálták őket, pedig ezen a koncerten a P. Mobil visszavágott az április végi, Budai Ifjúsági Parkbeli koncert miatti fiaskóért a Piramisnak. (Az 1978 évi Szolidarítási Rockfesztiválról Kőbányai János Beatünnep után [Gondolat Kiadó, Budapest, 1986] című könyvében olvashatunk A szolidarítási ütközet címmel írást.)
A kétnapos fesztivált a Magyar Televízió forgatócsoportja megörökítette, ám az anyag (vagy részei) soha nem kerültek adásba. Pedig igény lenne rá!
Szerző: Rozsonits Tamás
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
