A Hungexpo, vagyis a BNV területén a hetvenes évek vége felé kétszer is rendeztek könnyűzenei fesztivált ‒ Szolidaritási Rockfesztivál néven. A névválasztás volt az ürügy, hogy a kultúrpolitika vevő legyen a rendezvényre.
Az 1977. októberében megrendezett első esemény egynapos volt, rengeteg fellépővel, a főműsorban a Piramissal, majd az angol Liar együttessel. A következő évben már kétnaposra duzzadt a buli. 1978. október 14-én a magyarországi mainstream, vagyis a populárisabb zenét játszó együttesek léptek fel ‒ a V’Moto-Rock, majd a Locomotiv GT koncertje voltak a nap csúcspontjai. Másnap a rock dübörgött ‒ többek között a Mini, a P. Mobil és a Piramis jóvoltából.
A Piramis. Fotó: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián
Akkortájt ez a három együttes volt a hazai klubok, ifjúsági parkok, koncerttermek legnépszerűbb bandája, ennek a napnak mégis egy elmaradt P. Mobil-koncert adta az igazi pikantériáját. Májusban mindenki várta a Budai Ifjúsági Park nyitó buliját, amin a P. Mobil és a Piramis lépett volna fel. Az előzenekar, a szegedi East együttes programját követően viszont a hosszú várakozás után bejelentették: a P. Mobil fellépése elmarad. Mindenféle mendemonda terjedt akkortájt a problémákról, mind a két bandavezér nyilatkozott a technikai hibákról, meg arról is, hogy ki mit ajánlott, ki mit tett és ki mit nem tett azért, hogy legyen, illetve ne legyen akkor az Ifiparkban Mobil.
Így viszont, hogy a májusi alkalom meghiúsult, a Szolidaritási Rockfesztiválon „csaphatott össze” a két legnépszerűbb magyar rockbanda, hogy bizonyítsák melyikük a jobb.
Akkorra már roppantul kiéleződött az ellentét a Piramis és a P. Mobil rajongói ‒ és sajnos, a két együttes zenészei között is. Mind a két zenekar nagyon jó muzsikát játszott, karakteres tagokkal rendelkeztek egyaránt. Vikidál markáns megjelenése, elsöprő hangja a Mobilnál, a koncerteket a sikoltozó lányok kíséretében végigrohangáló Révész a Piramis oldalán. Bencsik Samu pontos, megbízható gitárjátéka, Cserháti Pityi Hammond varázslása, Kékesi Bajnok „bőgőzése” a Mobilnál, Závodi Janó talpig bőrben a fekete Gibsonnal, Gallai Péter a szerény, de zseniális énekes-billentyűs és Som Lajos a főnök, a legjobb magyar basszusgitáros a Piramisnál ‒ valamint a megbízható dobosok, Mareczky Totó a Mobilnál és Köves Pinyó a Piramis színeiben. És ne feledkezzünk meg a P. Mobil mindeneséről, a zenekarvezető Schuster Lóránt színpadi showműsoráról sem. Viszont az igazi feszültséget a kultúrpolitika gerjesztette. A Piramisnak volt nagylemeze, a Mobilnak meg csak ígérgették, hogy valamikor megjelenik.
Az 1978-as Szolidaritási Rockfesztivál plakátja. Forrás: A Rockmúzeum archívuma.
Egy Fradi‒Újpest derbi feszültsége volt a nézőtéren, de a színpadon is. Az eredmény meg egy fenomenális P. Mobil-koncert, majd egy nagyszerű Piramis-buli lett.
A nap folyamán az első komolyabb érdeklődést a Mini programja váltotta ki. Török Ádám fuvolájával a tőle megszokott magas színvonalon adta elő a Gőzhajó, a Kereszteslovag és a Vissza a városba című dzsesszrock-progrock jellegű szerzeményeit. Utána következett az „egymással csatázók” műsora.
Gondosan összeállított koncertprogrammal lépett fel mind a két együttes, a legnagyobb slágereiket játszották. Megszólalt többek között a Kétforintos dal, a Maradsz, aki voltál, a Főnix éjszakája, a Honfoglalás, a Király, a Forma 1, az Utolsó cigaretta egyfelől, majd az átszerelés után a Szabadnak születtem, a Szállj fel magasra, a Ha volna két életem, az Őszintén akarok élni, az Ajándék, a Gyere közelebb és a Becsület a másik oldalon.
A rajongótáborok megosztottságát mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy sok P. Mobil-fanatikus nem várta meg a Piramis műsorát, jó néhány Piramis-szimpatizáns pedig csak a kedvencük koncertjére érkezett. De, aki mind a két programot végignézte, az felejthetetlen koncertélményben részesült. Persze a zenekarok vezetői mindenhol azt nyilatkozták: az ő műsoruk volt a csúcs, hogy lejátszották a másik bandát a színpadról.
Én viszont nem akarok állást foglalni, mert nem is tudok dönteni arról, hogy ki „nyerte a csatát”. Egy biztos, az igazi győztesek mi, a közönség voltunk!
A szöveg a Volt egyszer egy beatkorszak 2023-as pályázatára érkezett.
Szerző: Szarvas Károly
Nyitókép: A P. Mobil 1977-ben. Fotó: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
