Volt egyszer egy beatkorszak

Előkerült egy újabb ikonikus gitár, Bencsik Sándor fekete Yamahája

2019. szeptember 16. - beatkorSzaki

pbox_19851226_bs1_vikidalgyula_bencsiksandor.jpg

Az idei évben valami van a levegőben: sorra kerülnek elő elveszettnek hitt rocktörténeti jelentőségű gitárok. Radics Béla SG-jének feltűnéséről már írtunk.

Bencsik Samu élete során nagyon sok gitárt használt. Kereste a legjobb hangzást, ezért állandóan kísérletezgetett. Volt olyan gitár a kezében, mely nem élt meg csak egy pár koncertet, és több hangszerét egymással párhuzamosan is használta. Talán nem túlzás, ha az általa használt gitárok számát harminc körülire tippeljük.

Nehéz tehát ezek közül a legfontosabbat megnevezni, de talán A zöld, a bíbor és a fekete Samuka emlékére 1995-re kiegészített versszakában említett „fehér gitárt” lehetne legendásként aposztrofálni. A dalt a P. Box játszotta kis- és nagylemezre Radics Béla emlékére, a kiegészített verzió viszont már Bencsik Sándor előtt is tiszteleg. Samukának volt a P. Mobilban egy fehér eredeti Fender Stratocastere (fekete koptatólappal), de A zöld, a bíbor és a fekete a P. Boxban használt és minden szempontból fehér Squierre utal, ez nevezhető tehát Bencsik legikonikusabb gitárjának.

A napokban egy olyan hangszere került elő és tekinthető meg a Rockmúzeumban, melyet az 1985-ös év meghatározó gitárjaként írhatunk le. Ezzel játszotta fel a harmadik P. Box-album, az Ómen gitárszólóit, az év második felében pedig a koncerteken is sokat használta. Ez a fekete Yamaha látható a Pulzusban 1985 októberében leadott Átok és ígéret című dal klipjében is. Vélhetően Samuka az Ómen-lemez felvételéhez vehette, melyet 1985 májusában kezdtek rögzíteni. Az alapokat nagy valószínűséggel a fehér Squierrel játszotta fel, mely gitárt évekig párhuzamosan használta más gitárjaival, a szólókat pedig a Yamahával rögzítette.

Talán azért is választhatja ezt a kettőzést, mert a Yamaha Floyd Rose tremolókarral felszerelve alkalmasabb a szólókban a „nyígatásra”, mint a Squier. A Squier alkalmatlan a határozottabb és huzamosabb tremolós nyújtásokra, nagyon gyorsan elhangolódik, szemben a Yamaha képességeivel, ahol a húrokat satuk fogják, a húrláb végén található finomhangolók pedig gyors utánhangolást tesznek lehetővé. Továbbá a gitár rádiusza kevésbé domború, mint mondjuk akár egy Squiernek, sok gitáros szerint a szólókat e miatt az ilyen laposabb fogólapú hangszeren gyorsabban lehet játszani. Ez persze egyéni megítélésű dolog, csak találgathatunk, hogy Samuka mit gondolhatott erről.

omen_elolap.jpg

omen_hatlap.jpg

A KZQN 037 sorozatszámú SE700E típusú hangszert 1984 decemberében gyártották Japánban. Samu újonnan vette meg egy Triál üzletben. A Triálnak sikerült a nyolcvanas években a Yamaha céggel terjesztői szerződést kötnie, így tulajdonképpen boltban kapható, illetve rendelhető volt ez a típus, de nem valószínű, hogy egynél több példány érkezett volna belőle az országba. A korszak japán gitárgyártása megpróbálta meghaladni a Fender Stratocaster minőségét, egy pregnánsabb hangot próbálva létrehozni, méghozzá elérhetően olcsó kereskedelmi áron. A nyolcvanas években ez a kompromisszum idehaza elfogadhatónak tűnt, de az utóbbi évtizedekben be kellett látni, hogy a Strato azért mégiscsak Strato.

A rendelkezésre álló képek alapján 1985. december 26-án a magyar Live Aiden Bencsik még biztosan ezt a hangszert használta. Valamikor 1986-ban Bakos István, a Kápa countryzenekar tagja veszi meg közvetlenül Bencsik Samutól hetvenezer forintért, ugyanannyiért, amennyiért 1985-ben Samu vette újonnan a Triálban. A Kápa tagja volt ebben az időszakban Ferenczi György is. Az együttes rendszeresen járt be a Dési Huber Művelődési Házba próbálni és közben a P. Box-szal barátkozni, hiszen ekkoriban az ő klubjuk is ott működött.

A rendelkezésre álló 1985-ös fotókon, ahol Samu kezében van a gitár, még az eredeti hangszedőváltó kart láthatjuk, míg a hangszeren jelenleg két „mókolt” mikrokapcsoló található. Az adásvétel időpontjában, 1986-ban a kapcsolók már be voltak építve. Samu ezen Yamahát követő és egyben utolsó gitárján, a natúr Telecasteren is ugyanilyen „GELKA” mikrokapcsolók láthatóak az eredeti gyári váltó helyén.

Hogy az adásvétel hónapra pontosan mikor történt, nem lehet tudni. Annyi azonban tudható, hogy a Gitárpárbaj 1986. április 18-i PeCsás premierjén ott áll egy gitártartón a háttérben ez a hangszer is Samu mögött, de ekkor mintha már csak biztonsági tartalék lenne a koncerten. Megemlítendő, hogy 1986. május 19-én Brémában egy fesztiválon Samu ugyancsak a fehér Squierrel játszik, de már nincs mögötte kitéve a fekete Yamaha. Ez azonban még nem jelenti feltétlenül azt, hogy e két időpont között adhatta el a hangszert.

Bakos Istvántól 1990 körül vásárolta meg Lengyel Zoltán zongoraművész a gitárt, tőle pedig Gál Hedda dzsesszénekesnő fia, Fodor Martin vette meg. A Rockmúzeumban a napokban kapott saját vitrint a gitár.

Szerző: Bálint Csaba

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr815099110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása