Koncz Zsuzsa második albuma volt az első nagylemez, amit kizárólag az Illés együttessel közösen készített. A Szerelem igazi beatlemez, találhatók rajta balladák, soulos-, rockos dalok és versmegzenésítések is, no meg az André – amivel Koncz Zsuzsa szinteket lépett előadóként.
A Szerelem dalait az Illés (londoni interjú miatti) letiltásának folyományaként a rádió és a televízió sem játszhatta, az Én nem tudtam azt kérem című szám is csak úgy hangozhatott el a tévében, hogy az énekesnőt az Express együttes kísérte. A tiltás ellenére (vagy éppen ezért) a Szerelem lett az énekesnő első aranylemeze és áttörést hozott Koncz Zsuzsa számára, ami azt is jelentette, hogy nem kellett többé „előírásszerű” táncdalokat énekelnie.
Az énekesnő harmadik, Kis virág címet viselő albumát a rajongók 1971 telén vehették először a kezükbe, bár a remekbeszabott boritókép még a tavaszt idézte: Koncz Zsuzsa igazi „hippi csajként” Illés Lajos kertjében állt a fényképezőgép elé.
A nagylemezt Illés Lajos balladája, a Valahol egy lány nyitja. A dal harmóniai struktúrájának alapja egy egyszerű, ám nagyszerű ereszkedő E-dúr menet és különleges, hogy emellett a refrén mindössze az V. fokra (H) és a tonikára (E) szorítkozik. Koncz Zsuzsa előadása nagyon szép és a vokál-szerkesztés pedig furfangos: az első és a harmadik sorban alsó, a második és a negyedik sorban felső szólamot énekel szólóénekére.
A legendárium szerint a dal Illés-szám is „lehetett volna, mégsem az lett”. Mindenesetre nagyon jól áll Koncz Zsuzsának, a dal máig tartó népszerűsége egyáltalán nem véletlen. Igaz, ma már kevesen értik a refrén valódi jelentését, ami – átvitt értelemben ugyan – de Magyarország elhagyására, disszidálásra biztatott:
„A királyé nem leszek, nem leszek,
Akkor inkább elmegyek, elmegyek,
Soha vissza nem jövök, nem jövök már…”
A Mondd, hogy szeretsz dörgedelmes blues, melyet két gitárszólam határoz meg. Az egyik egy tremolo-effekttel ellátott szólam, ami tulajdonképpen végig unisonot játszik a basszussal és valószínűleg Bródy János munkája, a másik pedig Szörényi Levente remekbeszabott szólógitár játéka. Csodásan hangzik, amikor Bródy és Szörényi Szabolcs együttjátékába a verzék végén Pásztory Zoltán is beszáll.
Azon ritka felvételek egyike ez, amelyikben hallhatjuk, hogy milyen az, amikor Koncz Zsuzsa kockázatot vállal és kiereszti a hangját. Helyenként már-már kiabálásba hajló előadása életművének legértékesebb pillanatai közé tartozik, ám mindemellett az is kiváltképp izgalmas, hogy a refréneket Szörényi Leventével közösen adja elő.
A rendkívül finom szövetű Csillag Hajnalka azt vázolja föl, hogy milyenek voltak egy átlagos lány életkilátásai a hetvenes évek elején.
Akusztikus gitár és szájharmonika vezeti be a dalt. Harmonikán Tolcsvay László működik közre és elképzelhető, hogy a fingerpicking akkordbontás is az ő munkája, bár ezt a szólamot akár Bródy János is játszhatta (ők voltak ketten a társaság akusztikus gitár-mágusai). Koncz Zsuzsa előadása törékeny és bűbájos, egyszerűen ellenállhatatlan, ám a felvétel legnagyobb erénye mégsem ez, hanem Szörényi Szabolcs basszusszólama.
„Rátelepszik” a dalra, követi az énekdallamot, de közben tele van oktávugrásokkal és minden akkordváltáshoz külön véleményt fűz – mindeközben szorosan együttműködik Pásztory Zoltánnal. Ez a basszusszólam Szörényi Szabolcs egyik leginvenciózusabb munkája az Illésben (a másik hasonlóan szerkesztett szólam a Gondolj néha rám című dalban hallható). Minden bizonnyal nagy hatást gyakorolt rá Maurice Gibb, a Bee Gees basszusgitárosa, aki hasonlóan játszik olyan dalokban, mint például az I’ve Gotta Get a Message To You. A Csillag Hajnalka valószínűleg ennek a Bee Gees dalnak köszönheti akkordstruktúráját, ami elejétől a végéig zseniális és gyönyörűséges, a magyar „könnyűzene” egyik méltatlanul elfelejtett, ragyogó gyémántdarabkája.
Ismét bluesos tónusú az Egy csöpp kis ész című szám. Ezt a humoros bluest, melyben a szövegnek megfelelően Zsuzsa megint a butuska kislányt játssza, Szörényi Szabolcs teszi még viccesebbé „öregasszonyos” zsörtölődésével.
Koncz Zsuzsa szerepjátéka zseniális. Megfigyelhetjük néhány korábbi Koncz-dalban (Én nem tudtam azt kérem; Akire nézek), hogy Bródy János a naiv lánykát alakító Koncz Zsuzsával milyen merész sorokat énekeltet el. Itt például ezeket: „Egy csöpp kis eszem, ha volna nekem, eljátszanám a jó kislányt” vagy „Egy csöpp kis eszem, ha volna nekem, nem rohannék fejjel a falnak”. Ezek kétségtelenül Bródy-fricskák a hatalom felé, de ahhoz, hogy eljuthassanak a nagyközönséghez, nagy szükség volt Zsuzsa tehetségére, aki copfba kötött hajjal adta elő ezeket. Óriási szerencse, hogy az énekesnő vevő volt Bródy rafinált módszereire…
A dal húzása legfőképp Szörényi Szabolcsnak köszönhető, mert a dobot a keveréskor eléggé visszahúzták a hangképben. Illés Lajos játékos zongorázása viszont jól kiegészíti a balról hallható tompított (dempfelt) ritmusgitárt. Remek az éneken alkalmazott delay-effekt, a dalban a Tolcsvayék és a Trió vokál-különítménye is részt vesz.
A Kis virág Koncz-változata modorában hasonlít az eredetihez, ám itt a D-dúr helyett G-dúrban szólal meg. A dalt a 12-húros akusztikus gitár és Illés Lajos orgonalebegése határozza meg, az eredeti Illés-felvételen hallható citera ezúttal kimaradt a hangszerelésből. Az énekesnő leginkább alsó szólamot énekel szólóénekére, de sokszor egyszerűen csak megdupláz bizonyos sorokat („nehéz ez így”). A második verzétől végig jelen lévő, enyhe nyugtalanságot kölcsönző pazar vokálszólamok Levente és Zsuzsa közös munkái.
A hirtelen beúszó Szinga-linga zenéjét Illés Lajos szerezte. Alapvetően vidám hangulatú szerelmes dal, hangzását a hegedűk és mélyhegedűk eredeti alkalmazása határozza meg. Ötletes (valószínűleg) Levente játéka az elektromos gitáron, valamint nagyszerűen hangzik Tolcsvay László country-bluesos szájharmonikázása is.
A rövidke szám végén Szörényi Szabolcs nevetését hallhatjuk, ami igazolja a kicsit countrys dalban megszólaló féktelen jókedvet. A legendárium szerint a nagylemez felvételei alatt emelkedett volt a hangulat, ami talán annak volt köszönhető, hogy az Illés 1970-es, nyolc hónapig tartó letiltását (a rádióban, tévében és budapesti koncerthelyszíneken) feloldották.
A Szinga-lingában szereplő lány azzal fenyegeti szerelmét, hogy „el ne hagyjál holnap újra, meghalok, ha megteszed”, a Valaki a nagyvilágból majdcsak rám talál című daltöredékből viszont kiderül, hogy a lányt mégiscsak elhagyták, aki ebbe nem hal bele, inkább belenyugszik sorsába és azzal vigasztalja saját magát, hogy majd jön valaki más. Zsuzsát valószínűleg Bródy János kíséri gitáron. A töredék végén elhelyezett „oda nem illő” B-dúr nyitva hagyja a lemez A-oldalát és jelzi, hogy a történetnek közel sincs még vége, mindössze a szép álmok foszlottak szét…
A szép álmok vége című Illés Lajos-kompozícióban egy újszerű zenei stílus, a ska szólal meg. Ez a fajta játékmód már hallható volt Koncz Zsuzsa Akire nézek című dalában is, amely a Ne sírj, kedvesem című kislemez hátoldalaként (és a Tapsifüles című tévéműsor kapcsán) vált ismerté a szélesebb közönség számára. Ám a Szép álmok vége sokkal érdekesebb dal, Bródy János az idő múlásán töpreng benne – természetesen egy lány szemszögéből. („Sose leszek fiatalabb”) A legjobb sor mégis ez: „Nem vagyok már én sem az a lány, aki az elveit este leveszi”.
A zenekar ska hangzását inspirálhatta néhány, Cseke László által a Szabad Európa Rádióban játszott dal is. Ilyen volt Desmond Dekker You Can Get It If You Really Want, vagy a spanyol Los Diablos Un Rayo De Sol című száma is. Pásztory Zoltán felsőtamjának magas tónusú hangzása ebben a számban talán a Meazzi Tronic Drumnak, Pásztory vadonatúj ‒ félig-meddig – elektromos dobfelszerelésének köszönhető, csakúgy, mint az Akire nézek című dalban. A stílusra jellemző off-beat lüktetést itt is az orgona és a ritmusgitár kettőse adja meg, de a számot mégis a szóló és a basszusgitár unisonoban játszott, a dúr harmóniákat kibontó, helyenként az énekdallamot követő szólama tartja egyben, amelyet nem irányíthat más, csak Szörényi Szabolcs.
A Kis hercegben Bródy János Antoine de Saint-Exupéry azonos című regényének mondanivalóját fogalmazza újra. Zsuzsa csodásan, kifejezően adja elő a dalverset, melynek középpontjában a könyv egyik legfontosabb mondata áll: „ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”. A Bee Gees-es hangulatú zenét, amelynek nemcsak a harmóniaszerkezet hasonló a Gibb-fivérek dalaihoz, hanem az íves nagyzenekari hangszerelés is ezt a hatást erősíti, ismét Illés Lajos szerezte. Kicsit kilóg a lesimított hangképből a jobb oldalon okvetetlenkedő, a puha kürt-szólamot összekenő ritmusgitár. Ez Szörényi Levente gitárja lehet ‒ egyszerre hányaveti és zseniális. Időnként bluesos szeptimeket is belesző játékába, ami nemigen passzol a dalhoz, mindemellett a felvételt – a mai fül számára – felettébb izgalmassá teszi.
A napfényben frenetikusan szól Koncz Zsuzsa és Szörényi Levente közös éneke, a gitárok hangzása is erőteljes. Bevezető riffjét – hasonlóan az A Kati jött című daléhoz – Levente D-re eresztett E-húrral játssza el; a téma az A szó veszélyes fegyver vezérmotívumát előlegezi meg. A kiváló, nyers gitárszólót is Levente mutatja be. Az Illés néhányszor előadta a dalt önálló koncertjein is. Gittinger Tibor, az első számú Illés-rajongó értékmentő tevékenységének köszönhetően fennmaradt a dal egy, az FMH-ban előadott koncertváltozata is, Szörényi Levente énekével. (Hála Tibor akkoriban kincset érő Tesla B 400-as magnetofonjának…)
József Attila versét, a Ringatót Bródy János zenésítette meg. Pszichedelikus hangulatú, mindössze másfél perces – de annál különlegesebb – töredék. Minden sávot nagyon megzengettek, Lajos orgonán, Szabolcs basszusgitáron is játszik, de Zsuzsa éneke leginkább csak a baloldalon hallható hárfára és vibrafonra támaszkodhat. Érdekes, megfoghatatlan kísérlet, mégis a lemez egyik legizgalmasabb momentuma.
Ezután az album slágere, a Micimackó következik, amely nem is inkább ennek az előadásnak, hanem Halász Judit 1973-ban, a KITT Egylettel rögzített változatának köszönheti vitathatatlan népszerűségét ‒ pedig Koncz Zsuzsa verziója élettel telibbnek hat. A vokált Tolcsvay László énekli, talán az akusztikus gitár is az ő kezében zeng (a fingerpickinges szólam előadója rajta kívül még Bródy János lehet). Érdekes momentum, hogy a vers részletei játékos formában már elhangzanak a Bűbájosok című filmben is, lehet, hogy ez adta az ötletet Bródynak ahhoz, hogy megzenésítse a művet. Milne versét egyébként Karinthy Frigyes fordította magyarra. Bródy dalszövege is a Karinthy által fordított Milne-regény alapján készült.
A Vigyázz, ha jön a vonat humoros dal, melyben Bródy kiváló steel-gitár játéka tölti be a legfontosabb szerepet. Parádésak a sorok közötti bejátszásai! Szerencsére szólamát a sztereó bal oldalára panorámázták, így „zavartalanul” élvezhetjük laza játékát. Koncz Zsuzsa hangja remekül szól, különlegességet jelent alsó szólama, mivel ritkán hallhatjuk őt ebben a tartományban énekelni.
A Koncz-lemezen másodjára előbukkanó „vonat” témakör (halld még: Visz a vonat, a Szerelem című albumon) valószínűleg a zseniális muzsikus, Szörényi Szabolcs hatása lehet, aki szenvedéllyel rajong a vonatokért.
A záródal, a Mondd el, ha látod őt Szörényi Levente legszebb munkája ezen a nagylemezen. Harmóniai struktúrája figyelemreméltóan „kacskaringós”, ami remek alapot szolgáltat arra is, hogy Levente ismét bebizonyítsa, mennyire kiváló melodista.
Koncz Zsuzsa ábrándos énekét duplázással és ízléses zengetéssel tették még távolibbá. A második verzében kánonban énekel önmagával, majd a középrész bánatosra vált („elment régen, sápadt fényben”), melynek végén hatásos a kiállás. Koncz Zsuzsa ismét hangterjedelmének alsó tartományában énekel, a legmélyebb hang egy kicsit „lebeg” is, de ez nem von le semmit a dal szépségéből és értékéből.
A Kis virág igazi sarokkő a magyar popzene történetében, mert megjelenik rajta sok olyan zenei forma és eszköz, amik megalapozzák a szerzők későbbi munkáit.
Bródy János szerzeményei jól sejtetik Koncz Zsuzsa elkövetkező lemezeinek hangulatát, ugyanerre alapozódik majd Halász Judit 1973-ban felvett Kép a tükörben című lemeze is. Szörényi Levente kompozíciói azt jelzik, hogy megfertőzte őt a blues (Mondd, hogy szeretsz, A napfény), ez az irányzat innentől kezdve végig jelen lesz szerzői munkásságában.
Illés Lajos szerepe nemcsak az Illésen belül értékelődött fel (hallgassuk meg a Human Rights oratóriumban nyújtott zenei teljesítményét), hanem Koncz Zsuzsa lemezeinek elkészítésében is. A Kis virágon és a következő, Élünk és meghalunk című albumon négy-négy kompozíciója szerepel, melyek nagy tehetséggel megformált, gyönyörű melódiák, kerekség, plasztikusság jellemzi őket – igazán jól állnak Koncz Zsuzsának. Az énekesnőnek, akinek korai, az Illés zenekarral közös pályafutásában a Kis virág című nagylemez túlzás nélkül kiérdemel minden dicsérő és magasztaló jelzőt. Legalább annyira beatalbum ez, mint rocklemez, érezhető rajta a kor útkeresése és ezzel együtt az ötletekkel teli kísérletezés, a zenei-kifejezési formákkal való játszadozás is. Koncz Zsuzsa éneke, hangja talán ezen a lemezen a legsokszínűbb, a Levente által írt bluesokban életének talán legrockosabb, legkeményebb előadásait nyújtja.
Az album ötven év távlatából is izgalmas hallgatnivalót, meglepetésekkel teli kalandot jelent(hetne), nagy kár, hogy dalainak jelentős része mára kikopott a köztudatból. Mindenesetre mi emlékezzünk erre a nagylemezre úgy, mint egy jelentős énekesnő még jelentősebb albumára, melyen időtlen dalok hallhatók, időtlen előadásban.
Szerző: Majnik László
Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
