A szocialista országok könnyűzenei piaci kapcsolatai változatos képet mutatnak. A legnagyobb felvevő piacok a Szovjetunió és az Német Demokratikus Köztársaság voltak. Ez összefügghetett azzal, hogy talán leginkább ezekben az országokban nehezítették meg a helyi rockzenészek dolgát a hatóságok. Egyértelműen az NDK volt a legaktívabb importőr a lemezkiadás területén, nemcsak a behozatal, de a licencelés útján is. Az ottani egyeduralkodó lemezgyár (VEB Deutsche Schallplatten) könnyűzenei márkáját Amigának hívták. A legtöbb „testvéri” szocialista országból licenceltek produkciókat, nemcsak itthonról, hanem Lengyelországból, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, sőt, még Romániából is. Ezek között az anyagok között a hetvenes-nyolcvanas években önálló nagylemezek mellett kislemezek és válogatásalbumok is megjelentek. Cikkünkben a magyar rockegyüttesek önálló NDK-beli nagylemezeit nézzük meg.