A dorogi lemezgyár 1976-os átadása előtt az MHV mindig is gyártási kapacitás-gondokkal küzdött. Időről időre különféle külső segítséget vettek igénybe. Az egyik ilyen próbálkozás a Jugotonnal való együttműködésük volt a hatvanas évek végén. A saját gyárral rendelkező zágrábi lemezkiadó kapacitása éppen megfelelt az igényeknek.

A Jugoton újonnan épített gyáregységét 1963-ban adták át Zágráb külvárosában, Dubravában. Ez a telep a hetvenes évektől Közép-Európa legnagyobb hanglemezgyárának számított, évi tízmillió lemezt gyártottak itt.

Azok a magyar kiadású kislemezek, amelyeket a Jugotonnál gyártottak, 1968–69-ben jelentek meg. Legfeljebb talán tíz címet érinthetett ez az akció. Főleg táncdalokat tartalmaztak a korongok (Gigliola Cinquetti, Koós János, Zalatnay Sarolta vagy épp az Expressz együttes előadásában), de volt köztük két beat kislemez is, ez utóbbiakat nézzük meg most közelebbről.

A Naplemente és a Régi csibészek találkoztak az Omega együttes kislemezén, 1969-ben (SP 590). A Jugoton által gyártott változat az ott készített Qualiton-egyenborítót kapta meg, ahogy a többi kooperációs kislemez is. (Ezek a borítók csak a Jugotonnál készültek, egyébként sokféle színben, így dobták fel az amúgy unalmas kivitelt.)

A Dubravában a magyar présmatricákat használták fel, külön lemezvágást (amikor a stúdiószalagról lemezfelületre vágják a barázdákat) nem végeztek. A címkéket és a borítót már maguk szedték ki és nyomták ki, természetesen a Hungaroton adataival. A címkéken érdekes párosítás olvasható: „Made in Hungary Pressed by Jugoton”, tehát „Készült Magyarországon Gyártotta a Jugoton”. Összességében persze egy külföldi gyártmányú lemezről van így szó.

A kislemez hazai gyártású változata egy Omega logós borítóval került forgalomba. Talán ez volt a legsikeresebb Omega-kislemez, itthon még a hetvenes évek elején is gyártották, Pepita logóval. Majd 1977-ben újra megjelent, az Amikor én még kissrác voltam című nosztalgia-kislemezsorozatban is (SPS 70246), ekkor az A és B oldalt már felcserélték, mivel az először a B oldalon megbújó Régi csibészek lett a nagy sláger.

A Rockandroll Rézi és a Mákosrétes voltak az Illés együttes számai az SP 592 számú kislemezen, amely egyszerre jelent meg az Omegáéval. A Jugoton-gyártmány és a hazai kivitelű korong jellemzői hasonlók voltak az Omega-kislemezéihez, a hazai borító ez esetben is egy zenekari logót jelenített meg. Az Illés-kislemez sikeres volt a maga idejében, de utánnyomása már nem készült.

A két kiadó közötti gyártási együttműködésnek nem lett folytatása, és mivel a Jugoton folyamatosan sok bérmunkát végzett, feltételezhetjük, hogy ez inkább az MHV-n múlt. A jugoszláv préselések egyébként nagy példányszámban készültek, ezért ezek az érdekes lemez-variációk nem számítanak különösebben ritkáknak ma sem.

Szerző: Kovács László (Moiras Records)

Nyitókép: Fortepan / Péterffy István

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.