Ebben a cikksorozatban a rendszerváltás előtti magyar könnyűzene és a sport kapcsolatát igyekszem körbejárni. Ez a kutatás vonatkozik a sport témájú dalokra, a zenészek sportmúltjára, élsportolóink popzenei felvételeire, a különböző sportegyesületek indulóira, a különféle sportesemények tiszteletére írt dalokra, valamint az olyan sport témájú filmekre, amelyeknek betétdalai beat-pop-rock stílusú szerzemények. Az első részben a Zenével az edzett ifjúságért elnevezésű, 1977-ben meghirdetett dalpályázat döntőjébe jutott 12 szerzeményt mutattam be, majd az egy évvel később kiírt újabb pályázat legjobb dalait és azok előadóit vettem górcső alá, most pedig a sportolásra is alkalmas közlekedési eszközök világában merülök el. Az ebben a témakörben létező dalok felsorolása nem teljes, csak egyfajta kóstoló a könnyűzene és a sport érintkezésének témaköréből.
Az emberi erővel hajtott közlekedési eszközök nem csupán az A pontból B pontba történő eljutás kellékei, hanem a szabadidős- és versenysport eszközei is. A már régóta ismert és népszerű kerékpár, roller és görkorcsolya mellett Magyarországon a hetvenes évek végétől hozzáférhető gördeszka, illetve a nyolcvanas évek első felében megjelenő BMX-kerékpár is megihlette hazánk előadóit.
Már az 1954-ben elkészült egy biciklizést népszerűsítő felvétel – A kerékpáros – Rátonyi Róbert közreműködésével, majd az Express 1981-es nagylemezén szintén suhant A kerékpár. Egy esztendővel később Demjén énekelte el A pedál című dalt a V’ Moto-Rock soros albumán, és a szerzeményről a „természetkedvelők és a sportemberek kedvenc dalaként” írt az Ifjúsági Magazin 1982. július 1-jén. (Aztán az Igaz Szó 1982. május 15-én a dalszövegben inkább a mögöttes tartalmat, az erotikus áthallást emelte ki, és a Pick-up júniusi kiadványa szerint is a „kétértelműség iskolapéldája” a dal.)
A Tamásiból származó Hangár együttes az 1983-as Made in Hungary könnyűzenei seregszemlén a Kerékdal című kompozícióval nevezett, amit elő is adott augusztus 4-én a Városmajori Parkszínpad közönsége előtt, de valamiért nem lett slágerlistás a szerzemény. Légrádi Antal és Bujtás Tibor közös dalának „visszhangtalanságát” talán a refrén „magvas” mondanivalójával magyarázhatjuk: „Kerék, te kerék, te kerék, te kerék, kerék, te kerék, te kerék, te kerék, kerék, te kerék, te kerék, te kerékpár.”
A 100 Folk Celsius 1987-ben Három Kívánság címmel jelentetett meg gyereklemezt, és ezen az albumon kapott helyet a BMX, a csodabringa („ami a BMW-nél sokkal többet ér”). Az E.T., A földönkívüli című filmben már lehetett látni BMX-et 1983 decemberében a magyar mozikban, hiszen ezen a járgányon menekítik a gyerekek az űrlényt. Hazánkban 1985 nyarán készültek el az első darabok a csepeli Kerékpár-és Konfekcióipari Gépgyárban, majd ősszel már néhány százat ki is szállítottak az üzletekbe a nem éppen olcsó közlekedési eszközből. A Kisalföld 1985. december 9-én megjelent száma szerint, a Győri Centrum Áruház műszaki osztályán 4530 forintért volt kapható akkoriban a járgány. A sporteszköz népszerűsége akkor kapott újabb löketet, amikor 1986-ban bemutatták hazánkban a BMX banditák című ausztrál filmet.
Ha az instrumentális szerzeményeket is számba vesszük, akkor itt a helye a lajstromban a Jereb együttes kislemezen hozzáférhető Biciklitúra című kompozíciójának, valamint a Molnár Dixieland Band 1989-es nagylemezén helyet kapó Kerékpárversenynek. A korabeli rádióújságok megemlékeznek egy „másik”, szintén Kerekpárverseny címen ismert (vagy inkább nem igazán ismert) rádiófelvételről a Fáy együttes előadásában, és még talán „határesetként” belefér a témakörbe Harsányi Gábor Piros színű kerékpárja, valamint a Generál Piros biciklije is, amit Tátrai Tibor „diszkóba oltott magyar nótának” nevezett egy, a Kapu hasábjain megjelent hosszú interjúban 2009-ben.
A gördeszkáról még negatív felhanggal jelent meg írás 1965. július 13-án a Tükörben – „Egy bolond százat csinál” címmel –, de 1977-től kezdve már gyakran szerepel a hazai lapok hasábjain – már sportágként is – a gördülő deszka. Delhusa Gjon az 1983-as Matina című LP-jén emlékezik meg a Száguldó gördeszkákról, amelyről a Magyar Ifjúság 1983. június 17-én megjelent számában a következő elemzést teszi közzé a Szőnyei Tamás:
„A Beach Boys surf-songjainak kései felújítása türürürürü-um-máu-máu kórussal, zakatoló Status Quo-gitárral, monoton dobbal és olyan alkalmazott, pontosabban: alkalmazható szöveggel, amit a rádiós magazinműsorok zenei szerkesztői »nagy találékonyan« kiválaszthatnak, ha idevágó témájú riporthoz keresnek zenei aláfestést.”
Delhusa három évvel későbbi nagylemezén rögzítette a Rollerkirály című dalt, de erről a közlekedési eszközről írt már Fenyő Miklós is 1984-ben (Roller Lady), és ne feledkezzünk meg Kovács Katiról sem, aki már 1974-ban felpattant a Rock and Rollerre.
Soltész Rezső 1983 tavaszán egy írországi nemzetközi dalfesztiválon a Susie című dallal állt rajthoz, és az angol nyelvű nóta előadásával huszonegy résztvevő közül a legjobbnak bizonyult. Majd a következő év márciusában egy Pajtásban megjelent interjúban arról nyilatkozott, hogy mivel nem tetszett neki a dal fordítása, új szöveget írt a dallamra, méghozzá a pincében porosodó, rozsdásodó gyermekkori közlekedési eszközéről, a Rozoga rollerről. Végül pedig emlékezzünk meg a Roller zenekarról is, hiszen az 1987-ben kiadott nagylemezükön megzenésítették Szép Ernő Roller című versét.
Az 1960-ban elkészült Rátonyi Róbert-kislemezen lapuló Legjobb sport a motorozás átvezet minket az autó-motorsport világába. Tizenhét évvel később a két keréken történő száguldás megjelent a V’ Moto-Rock debütáló kislemezén is – Motor-boogie –, majd az 1984-es Neoton Família LP is a Hétvégi motorozással indul.
Delhusa Gjonról tudható, hogy a motorozás megszállottja, de az talán kevésbé ismert, hogy autófényező szakmát szerzett még nagyon régen. Ezért nem olyan nagy meglepetés, hogy az 1983-as nagylemeze nyitódala a Rally ’83 című kompozíció. A Neoton Família is „járt” 220 felett, sőt ennek a dalnak létezik angol nyelvű verziója is Racing címmel, a Száguldásban pedig egy olyan lányról énekelt Szűcs Judith 1980-ban, akinek minden vágya, hogy autóversenyző lehessen.
Érdekes a sztorija a Rózsaszín Bombázók Győzelem kell (Grand Prix) című dalának. A szövegéből nem tudtam megállapítani, hogy pontosan melyik technikai sportnak állít emléket a kompozíció, de szerencsére az egyik dalszerző – Demeter György – a segítségemre sietett.
A Győzelem kell az énekes „atyai jóbarátja”, Krasznai János előtti tisztelgés, aki fiatalon jégkorongban a válogatottságig vitte, majd 1987-től kamionversenyző volt a Hungarocamion színeiben. Demeter beszámolt arról is, hogy a kamionversenyt megidéző dal szövegében a hatalom talált valami kifogásolhatót, ezért raportra hívták őt a KISZ KB központjába. Azt is elárulta, hogy készült egy angol nyelvű verziója is a dalnak, ami a Zenehíd című rádióműsorban hangzott el öt európai országban.
Az 1986-os esztendőben költözött először hazánkba a Forma 1, és az augusztus 10-én megtartott futamot Nelson Piquet nyerte meg a Hungaroringen. A P. Mobilnál már 1979-ben „megjelent kislemezen” a száguldó cirkusz, majd az 1986-os siófoki Interpop Fesztivál versenyprogramjában szerepelt az akkor 19 éves Auguszt Bárió Görl-korcsolya Forma 1 című nótája. A dal nem jutott tovább az elődöntőből, de a felvétel egy kislemezen megmaradt az örökkévalóságnak.
Korda György is „bejelentkezett” a Robog a Forma 1 című dallal a Forró éjszakák című, első Balázs Klárival közös nagylemezén, emellett Végvári Ádám és Csepregi Éva 1986-os albumán is felbukkan egy Hungaroring című dal, ami a 220 felett egy átdolgozott, felújított változata.
A Gyertyák a síronnal a 26 éves korában elhunyt Kesjár Csabára emlékezik Delhusa Gjon 1989-ben. Az első reménybeli Forma 1-es pilótánk a nyugatnémet Forma 3-as bajnokságban szerepelt, és egy szabadedzésen szenvedett halálos balesetet 1988. június 24-én a Nürnberg melletti Norisringen.
Lovay Lászlóhoz és az Apostolhoz kapcsolódik a Száguldás furcsa mámor című dal, ami a Hungaroring indulójára kiírt pályázatra készült. A televízió 1984-es Nyílik a rózsa elnevezésű versenyén harmadik helyezett – és egyben közönségdíjas – Lovay sikeresen pályázott, és Z. Horváth Gyulával közös szerzeménye felkerült egy SP-re 1987-ben.
(Ennek a kislemeznek a másik oldalán egy Fradi-induló kapott helyet, amit szintén egy pályázatra készült, de a labdarúgás egy későbbi anyagban kerül majd terítékre…)
Szerző: Hortobágyi Gábor
Nyitókép: A Neoton Família az Orczy Kertben. Fotó: Fortepan / Szalay Béla
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
