Victor Máté már 1973 márciusában beszélt a Szabad Földben a készülő Holnaptól nem szeretlek című beat-musicalról, és valószínűsítette, hogy Zalatnay Sarolta lesz a darab női főszereplője, Huszár Erika pedig a Fekete-tó legendáját bemutató 1973. augusztusi Magyar Ifjúság-cikkben nyilatkozott az addigra már elkészült forgatókönyvről, ami egyébként a szövegíró személyes élményén alapult. Elöljáróban elárulta azt is, hogy ebben a darabban is a Gemini zenekar adja majd a zenei kíséretet, és ő is Zalatnay Saroltát valószínűsítette a női főszerepre.
Huszár első „jóslata” könnyen bevált, hiszen ebben az időben Várszegi Gábor volt a férje, és a dalok komponálásával megbízott Victor Máté is együtt dolgozott már egy ideje a zenekarral. Még Várszegi is elismerte egy későbbi Pesti Műsorban (1974. augusztus 22-én) megjelent interjúban, hogy amióta együtt tevékenykedik a zenekar Victor Mátéval, azóta „jobban, többet és másképp dolgoznak”.
A zeneszerző akkoriban minden munkájához a Geminit hívta a zenei alapok felvételéhez. Abban az időben sokat hangszerelt táncdalénekeseknek (Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa, Máté Péter, Kovács Kati, Vincze Viktória), akiknek a felvételein gyakorta Várszegiék játszották a zenekari alapokat, így hát természetes volt, hogy a Holnaptól nem szeretlek zenéjét is együtt készítették. Victor Máté és Huszár Erika is „rutinos” szerzőpárost alkotott már ekkora, hiszen az 1971-es táncdalfesztiválon sikeres Lélegző furcsa hajnalon című dal óta több Non-Stop slágert írtak közösen.
A daljáték sztoriját a Békés Megyei Népújságban, 1974. február 3-án megjelent interjúban foglalta össze Huszár Erika:
„A Balaton partján elveszti egymást egy fiú és egy lány, s a lánynak körbe kell utaznia a tavat, hogy az utolsó estéjét a fiúval tölthesse. Autóstoppal, kamionnal, baráti segítséggel rohan vissza éjnek idején a fiúhoz, aki nyugodtan alszik a sátorban és nem is várja…”
Megkeresésemre Victor Máté árult el részleteket a darab előkészületeivel kapcsolatban:
„Az ötlet Huszár Erikától származott. Be is adta a tervét egy zenés hangjátékról a Rádiónak, azzal, hogy majd én írom a zenét. Elfogadták, és maga Bozó László, a Rádió főrendezője vállalta a rendezést. Persze Bozó egy hangjátékot akart rendezni, amiben rengeteg próza, párbeszéd és monológ van. Tehát neki – érthetően – szempont volt a szereplők megszólalása beszédben is. Ezért már Kovács Kati főszereplősége is némi vitát váltott ki, mert borzasztóan hadart. De mivel akkoriban Kati több magyar filmben is szerepelt, végül elfogadta és elég hamar belement. Arról viszont hallani sem akart, hogy a Markó Andris, vagy Bardóczi Gyula prózában megszólaljon egy hangjátékban. Így kerültek „igazi” színészek a szereposztásba. A fiú szerepét prózában (az egyébként nagyon muzikális és jól éneklő) Timár Béla kapta, de dalban Markó Andris kölcsönzi neki a hangját. Koós János pedig megfelelt prózában is. Megjegyzem; koncerteken akkoriban Bardóczi Gyula gyakran – nagy sikerrel – előadta azt a számot, amit a hangjátékban Koós énekel, s ami lehetett volna Gyula száma is. A Vadmacskák (Nagy Kati, Szigeti Edit és Szánti Judit) csak a dalok némelyikében vokáloztak (ragyogóan).”
Amint a fentiekből kiderül, a korábban nevesített Zalatnay Sarolta helyett végül Kovács Kati énekelte a főszerepet, aki a Pesti Műsor 1975. december 11-én megjelent számában mesélte el, hogy milyen módon került hozzá a szerep:
„Bozó László, a rendező hívott be a Holnaptól nem szeretlek (Victor Máté-Huszár Erika) zenés rádiójátékának főszerepére. Mai, modern lányalakot kellett megformálnom, mégis kevés önbizalommal mentem be a próbafelvételre. Kishitűségem ellenére végül is rám bízták a feladatot. Előbb a dalokat vettük fel, aztán jött a nehezebbje. A prózai szöveget otthon egyszer elolvastam, aztán azt kértem: ne próbáljunk, hanem azonnal vegyük fel az anyagot, mert másodszorra-harmadszorra nem lennék olyan természetes.”
A beat-musical betétdalait 1973 végén rögzítették a Magyar Rádió 8-as stúdiójában, és 1974. április 30-án adták le először a Kossuth Rádióban. A Holnaptól nem szeretlek 10 kompozíciójából akár készülhetett volna nagylemez is, de végül három kislemez – Kovács Katit és a Geminit ábrázoló egyenborítóval – került piacra összesen hat dallal, de szerencsére azért hozzáférhető a többi felvétel is.
A lemezkiadásról Victor Máté is csak akkor értesült, amikor a boltokban megjelentek a korongok, és ő sem tudja, hogy kik és miért ezeket a dalokat válogatták ki. Koós János (a kamionos) és Balázs Péter (az őrülten száguldó autós) 1-1 dallal szerepel a daljátékban, a többi felvétel a Geminihez vagy Kovács Katihoz kötődik. A Holnaptól nem szeretlek című dal Kovács Kati tolmácsolásában már a bemutató hetében felkerült a Magyar Ifjúság 10-es slágerlistájára.
Egyébként Kovács Kati és a Gemini „találkozásának” lett még más hozadéka is: az énekesnő 1975 legvégén megjelent Intarzia című nagylemezén Várszegiék biztosították a zenei kíséretet.
Még a premier előtt – 1974. április 19-én – arról nyilatkozott a Magyar Ifjúságban Huszár Erika, hogy külföldön is érdeklődnek a Holnaptól nem szeretlek iránt, és Návai Anikó már le is fordította angol nyelvre a szövegeket, négy hónappal a bemutató után pedig, egy Pesti Műsor-interjúban Kovács Kati azt említette meg, hogy a tervek szerint a darab képernyőre is kerül az ő főszereplésével.
Tudomásom szerint egyik tervből sem lett semmi, és Victor Máté is úgy fogalmazott, hogy ezek inkább Huszár Erika vágyálmai voltak.
Szerző: Hortobágyi Gábor
Nyitókép: Fortepan / Rubinstein Sándor és Fortapan / Gothár Péter
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
