A történet Pécsen esett meg, ahol van egy Balokány nevű park nagy tóval és rengeteg fával, padokkal, és egy vízre épített színpaddal. A színpad szélét akkoriban egy eléggé hevenyészetten felrögzített lánc sor volt hivatott jelezni. Hátul voltak a zenekar dobozai, mert azokat nem engedték az öltözőbe tenni. Az állandó zenekarom a Hangár együttes volt, de a Balokány-ligetben a Fórum együttessel voltam.

A nyolcvanas évek undergroundjának fontos előképe volt Baksa-Soós János és a Kex zenekar működése a hetvenes évek elején, ami elsősorban a későbbi koncertszínpadok megnyilvánulásainak lett kiindulópontja. A Kexhez kapcsolódó urbánus legendák és anekdoták lényegében dokumentál(hat)atlan jelenségeket próbálnak átörökíteni.

A nyolcvanas évek közepén népművelőként dolgoztam egy dunántúli kisváros művelődési házában. Az én feladatom volt az ifjúsági programok szervezése, és ezek közé tartoztak az könnyűzenei koncertek, a beat, a pop és a rock is. Ekkor még nem voltak a zenekaroknak menedzserei, mindent az ORI-n keresztül lehetett csak lebonyolítani.

Ha már a Ludwig dobok miatt kiruccantunk Chicago városába, időzzünk még ott egy kicsit. Laurens Hammond gépészmérnök és feltaláló ugyanis éppen Chicagóban tervezte, építette meg és szabadalmaztatta a nevét viselő elektro-akusztikus hangszert 1934. január 19-én. Akkor még nem sejtette, mit adott a világnak, mert találmányát elsősorban templomokba szánta, hogy kiváltsa a hatalmas, beépített sípos orgonákat.

Amikor a Locomotiv GT 1984-ben gyakorlatilag leállt, igazából csak együttesként tette ezt. Utolsó, Ellenfél nélkül című albumuk hiába sikerült nagyon jól zenei-művészi értelemben, ha a közönség körében gyakorlatilag visszhangtalan maradt. A programszerű koncertezéssel is felhagytak 1984 végétől, így tulajdonképp felfüggesztették a működésüket. Ekkorra azonban – Presser „Pici” vezetésével – szakmai műhelyként is jelen voltak. Jó néhány előadónak készítettek már lemezeket és több érdekes projektben is közreműködtek. A kiadványokon „LGT Produkció” felirat jelzi a jelenlétüket, cikkünk egy ilyen nagylemezt mutat be.

Hogy melyik volt a legelső magyar zenekar, amelynek a klipjét lejátszotta a Music Television, arról megoszlanak a vélemények, ráadásul a Beatkorszak-blog szempontjai alapján offtopik is a téma, hiszen a kilencvenes évek magyar alternatív előadóiról beszélhetünk. De hogy mely magyar előadó volt az első, amely felbukkant az MTV-n, témánkba vág és valószínűleg sokan rá is vágják a választ. Első Emelet.

Nem voltam rendszeres látogatója a Parknak, de rendkívül emlékezetes az életemben a híres szórakozóhely bezárásának napja. Történt ugyanis, hogy egy barátommal elmentünk a záró rendezvényre, de első körben nem jutottunk be a P. Mobil koncertjére. Mi kitűnően hallottuk kívülről is a zenét, ezt azonban nem nézték jó szemmel az Ifjú Gárdisták, akik elunták, hogy hosszasan, többedmagunkkal a bejáratnál állunk és élvezzük ingyen a koncertet, ezért egyszer csak ránk támadtak és ütöttek minket, ahol értek.

„Olyan volt ez a csillebérci vasárnap, mint amikor egy család öt-hat vendég fogadására készül, s azok harmincan érkeznek...” – írta a Pajtás újság az 1978. szeptember 17-i napról, amikor a fővárosból és az ország minden tájáról érkezett 35 ezer gyerek szállta meg a csillebérci hegyet.

A hetvenes években a Lőrinci Ifjúsági Park tőszomszédságában laktunk. Nyári szombat éjszakákon a családunk üres tekintettel nézett a semmibe, míg a parkszínpad felől egész éjjel dübörgött a rockzene. A koncertek elementáris ereje minden hangot elnyomott, a TV-t és anyám állandó veszekedését is. Így a szombat este lett a családunk pihenőnapja. Egy idő után a harsogó zenére immunis lett a fülünk, és csak bután bámultuk egymást, míg az unalom álomba nem ringatott minket. 12 éves voltam ekkor.

1966-tól a táncdalfesztiválok voltak az év tán legfontosabb könnyűzenei eseményei, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat pedig rendre megjelentette kislemezeken az egyes események legjobb dalait. 1967-ben angol nyelvű borítóban, azaz exportkivitelre egy tizenhat számos nagylemez-válogatás is készült az aktuális slágerekből. Ez volt talán az első kísérlet a hazai könnyűzenei kínálat külföldre vitelében. A lemez kétféle borítót (és egészen kicsit eltérő hátsó borítót) kapott, talán különböző piacokra szánták a budapesti panorámát, illetve bulijelenetet ábrázoló borítókat. Érdemes nyomon követni, hogy milyen eredménnyel járt a magyar könnyűzenei produkciók máshol való megjelentetése.