A Fekete-tó legendája című rock-balladát (néhol rock-operaként, rockjátékként vagy musicalként említik) 1973-ban mutatta be a rádió. Ahogy az egy évvel később műsorra tűzött Holnaptól nem szeretlek esetében, úgy itt is a Gemini zenekar biztosította a zenei kíséretet, a dalszövegeket pedig Huszár Erika írta.
A Fekete-tó az Őrségben, Szalafő környékén található tőzegmohás láprét. Boldog Balázs és Kincs Eszter története egy innen származó ballada nyomán született, amit Huszár Erika édesapja ismertetett meg a lányával. A darab története nagyon egyszerű: a Jó és a Gonosz viadala, a Fiú és a Lány tiszta szerelme.
A szerelmespárt Koncz Zsuzsa és a táncdalénekes Horváth Attila alakította, a Gonosz szerepére Orszáczky Jackie hangja bizonyult a legalkalmasabbnak, a Gonosz famulusa (segítője, tanítványa, asszisztense) pedig Máté Péter lett.
A Magyar Ifjúság 1973. augusztus 3-án – alig egy héttel a rádiós bemutató előtt – írta meg, hogy az alapdallamokat és a nagyzenekari hangszerelést Bágya András dolgozta ki, a beatrészt pedig a Gemini együttes és Orszáczky készítette. A korabeli sajtóban az is megjelent, hogy Bágya és Huszár együtt utazott el az Őrségbe, hogy gyűjtsenek, inspirálódjanak. Az alig 25 perces művet 1973 nyarán vehették fel a Magyar Rádió 8-as stúdiójában, és szerencsére a rádiófelvétel számos fórumon – köztük a Youtube-on – napjainkban is hozzáférhető.
A Hungaroton csupán a ballada két betétdalát jelentette meg hanghordozón, legalábbis a www.discogs.com szerint az SP 70082-es számú Pepita kislemezen megtalálható a két szerelmes duettje (Félig érett búza) és Orszáczky egyik szólódarabja (Nekem örök a lét). A kiadvány ritkaság, szinte beszerezhetetlen, s ezt a kuriozitást személyes tapasztalataim is megerősítik: úgy 34 éve böngészek lemezeket piacokon, börzéken és antikváriumokban, de még sohasem került a kezembe ez a SP. (Sőt, még a mindent is tudó Majnik László sem találkozott soha ezzel a lemezzel, szerinte talán nem is létezik fizikai valójában, csupán kapott egy sorszámot, de nem adták ki.)
Kissé furcsa, hogy Bágya Andrást kérték meg a dalok megkomponálására: az 1911-es születésű muzsikus még a harmincas évek elején végzett zeneakadémiát Kolozsváron, s bár az ő szerzeménye a Megáll az idő és a Csinibaba, emellett pedig még nagyszerű táncdalénekesnők – Hollós Ilona majd Toldy Mária – férjeként is ismerhetjük, azért ő mégsem volt a beatkorszak „gyermeke”.
„ A véletlen szülte ezt a lehetőséget. Tőlem sohasem volt idegen a beat, egyes elemeit magam is felhasználtam. Amelyet hozzá tudtam hangolni zenei felfogásomhoz, szívből élveztem. Örültem ennek a friss témának. Erika tiszta forráshoz nyúlt, nyomban megtetszett az elképzelése.” – nyilatkozta a már említett Magyar Ifjúság cikkben Bágya.
A több mint 35 évvel fiatalabb Huszár Erika addigra írt már dalszöveget Magay Klementinának, a Non-Stop együttesnek, Tolcsvayéknek, de dolgozott a Generállal és Kovács Katival is.
(Később egy vesztegetési ügy törte ketté szakmai karrierjét, aminek történetéről a Népszava 1976. október 10-én megjelent kiadásában olvashatunk: a televízió Teleszubjektív című műsora a Segíts az embereken című Huszár-szövegre zeneszerzői pályázatot hirdetett még 1975-ben. Az ezen induló Sztár együttes meghívta Huszárt egy koncertjére, ahol bemutatták azt a dalt is, amit az ő szövegére írtak. Neki nagyon tetszett a kompozíció, ezt tartotta legjobbnak a pályázatra addig beérkező dalok közül. A koncertet követően a zenekar menedzsere felment Huszár lakására, ahol a szövegíró ötezer forintot kért a kedvező elbírálásért. A zenekari tagok összeszedték az összeget és Huszár egyik barátnőjének jelenlétében átadták neki a bankjegyeket egy borítékban. Mindezek ellenére a televíziós bemutatón mégsem a Sztár zenéjével hangzott el a dalszöveg, ezért a felháborodott zenekar visszakövetelte a pénzt Huszártól, aki ígérete ellenére sem fizette vissza az összeget. Emiatt a zenekar feljelentette a szövegírót, akit a bizonyítékok alapján a bíróság csalásért négy hónap börtönbüntetésre ítélt, a végrehajtást kétévi próbaidőre felfüggesztve. Huszár részére 1976–77-ben másfél évig nem folyósítottak jogdíjat, ekkor elment szakácsnőnek, aztán betanított munkásként, majd takarítónőként dolgozott. Később próbált visszatérni a könnyűzene világába, de az 1975 előtti időszakhoz képest lényegesen beszűkültek a lehetőségei. Pedig a Pesti Műsor 1974. december 5-én megjelent kiadásában még arról nyilatkozott, hogy terveznek egy új musicalt Gábor S. Pállal, a zenekarok körüli „sleppről”, de ebből – valószínűleg a fentebb említettek miatt – nem lett semmi.)
A táncdalénekes Horváth Attila az 1972-es táncdalfesztiválon tűnt fel az ország nyilvánossága előtt, ezt követően több kislemezen és rádiófelvételen is szerepelt, majd 1978-ban például Balázs Klárival zenélt együtt a Skála nevű négytagú énekegyüttesben.
A felvétel időpontjában Orszáczky még Baronits bandájának tagja volt, bár a Tátraival felálló „Nagy” Syrius már a végét járta. A Tabánban volt még egy közös Mini–Syrius buli 1973. augusztus 20-án, a hónap végén pedig még kétszer kifutott a Dunára a zenekarral a Táncsics motoros hajó, de az ősszel újjászervezett zenekarban már nem szerepelt Orszáczky. Jackie ekkor már Ausztráliába készült, több hónapnyi hivatali packázás után meg is kapta a kiutazási engedélyt, és 1974. április 8-án elutazott választott új hazájába.
A rock-ballada premierjére a Magyar Rádió Könnyűzenei Hetének keretében került sor 1973. augusztus 10-én a Kossuth Rádió hullámhosszán. Több internetes forrás említi, hogy Orszáczky disszidálása miatt csupán egyszer hangzott el a darab a rádióban, aztán betiltották. Ez a megállapítás azonban több okból is sántít, hiszen egyrészt a Syrius frontembere hivatalosan távozott Ausztráliába, másrészt a korabeli műsorajánlók szerint a bemutatót követő években – 1974. február 3-án, 1975. március 26-án és 1976. november 6-án is – leadta a rádió a daljátékot, sőt még a nyolcvanas években is többször volt műsoron a darab a Petőfin vagy a Bartókon.
Szerző: Hortobágyi Gábor
Nyitókép: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.