Volt egyszer egy beatkorszak

„Frank Zappa és Bartók Béla között” ‒ a Theatrum

2023. január 17. - beatkorSzaki

theatrum_2_tab_in.jpg
Egy találkozás az Astoriánál, illetve egy éjszakai séta Budapesten: ez a két, látszólag mindennapos esemény hívta létre a hazai progresszív rock két fontos képviselőjét; a Syriust, valamint a Theatrumot. A két zenekarnak nemcsak az indulása, hanem sajnos a vége is hasonlóképpen alakult: lassú szétforgácsolódás következtében múltak ki.

A Theatrumot Dandó Péter basszusgitáros, és Solti János dobos alapította 1972-ben.

 „Összebarátkoztunk, és egyszer, valamelyik buli után lófráltunk. Mind a ketten Budán laktunk, és elsétáltunk a Wesselényi utcától, a Margit hídon át, föl a hegyre. Akkor már egész jó zenészek voltunk. Elhatároztuk, hogy csinálunk egy érdekes együttest, olyat, amelyikben nincs gitár” ‒ emlékezett vissza Solti, azonban az eredeti elképzelést végül is nem sikerült maradéktalanul megvalósítani.

Sehogy sem akadt például vibrafonos, Kovács Péter viszont beszállt gitározni, egy idő után pedig átvette a zenekar vezetését is. Kezdetben próbált az együttessel Szalontai Ferenc, az M7 későbbi trombitása is, majd Szűcs László billentyűs javaslatára Kántor Péter került a helyére, aki igazi multi-instrumentalista volt ‒ játszott gitáron, hegedűn, szaxofonon, klarinéton ‒, az énekes pedig Torontáli István lett.

A zenekar a kőbányai Gyümölcs- és Konzervgyár KISZ-klubjában kezdett próbálni, itt hallgatta meg őket Pataki László, a Syrius billentyűse. A Theatrum debütáló koncertjére 1972. október 28-án került sor a Bercsényi koliban, a Syrius vendégzenekaraként. Az Emerson Lake & Palmer híres szvitjét, a Tarkust adták elő, nagy sikerrel; a közönség vastapssal fogadta az együttest. Hamarosan saját klubjuk indult a Bem rakparton, ezen kívül játszottak a Kőbányai Ifjúsági Parkban, a Derkovits Ifjúsági Házban és a Fővárosi Művelődési Házban. Felléptek a Diósgyőri popfesztiválon, illetve 1973. augusztus 19-én, a gellérthegyi víztározónál a Mini és a Syrius társaságában.

Ezen a koncerten két fúvóssal játszott a Theatrum. Miután Kántor Pétert elhívta Szabados György, Angyal „Alkalmas” József került a zenekarba, egy idő után azonban Kántor visszatért.

A zenekarban amúgy is egymást érték a tagcserék, így (legalábbis 1975-ig, amíg Szűcs László az együttes tagja volt) csupán egy lemezanyagra elegendő saját dal született. Solti Jánosnak a tanulmányai miatt többször is ki kellett szállnia. Először Fekete Gábor vette át a helyét (aki azonban rövidesen csatlakozott az induló Skorpióhoz), majd Pálmai Zoltán, akinek a P. Mobilba vezetett az útja, viszont beajánlotta maga helyett barátját, Németh Gábort. Ő 1976-ig játszott a Theatrumban, hogy Fekete Gábor disszidálása után ő is a Skorpióba igazoljon. A Theatrum utolsó időszakában ‒ ekkor Dinnyés Józseffel is kooperált a zenekar ‒ ezért Donászy Tibor dobolt, billentyűs hangszereken pedig Gidófalvy Attila játszott.

Bár a zenekar részt vett ORI-műsorokban, saját nagylemez készítésére nem volt lehetőségük ‒ igaz, a megfelelő kapcsolat sem állt rendelkezésükre ehhez. Szerencsére azonban 1974-ben mégis módjuk nyílt rá, hogy megörökítsék a repertoár egy részét.

szucslaszlo-taban.jpgSzűcs László, a Theatrum tabáni koncertjén. Forrás: Szűcs László archívuma

Egyik barátjuk, Szendrei István rendelkezett egy Grundig típusú magnetofonnal, ami akkoriban nagy kincsnek számított – ezzel rögzítették a dalokat. A zenekar sokat próbált a felvétel készítése előtt, hogy a hangkép a lehető legoptimálisabb legyen. A felvétel a Kőbányai Sörgyári Művelődési Házában készült el.

A Theatrum ekkor már fúvósok nélkül működött, a felvételen a Torontáli István (ének), Kovács Péter (gitár), Dandó „Pipó” Péter (basszusgitár), Szűcs László (billentyűs hangszerek), Pálmai Zoltán (dob) felállásban muzsikál a zenekar.

A nyitódal a Szegényember balladája. József Attila 1924-ben, tizenkilenc évesen írta ezt a költeményt, amelyet Kovács Péter zenésített meg.

theatrum1975-sucslaszlo-torontaliistvan-kovacspeter-nemethgabor-kantorpeter.jpgA Theatrum 1975-ben. Forrás: Szűcs László archívuma.

A darab két részből áll. Az első lassú, balladisztikus jellegű, majd gyors, hatnyolcados ritmusba úszik át a zene. „Kiemelném Pálmai Zoli és Dandó Péter nagyszerű játékát. Ez a hatnyolcados, kvázi swing nagyon jól húz általuk. Az én szólómhoz pedig azt tenném hozzá, hogy itt már inkább Larry Young, alias Khalid Yasin hatása alatt vagyok. És a szóló oké is, ha belegondolok, hogy nem voltam még tizenkilenc éves… Meg hát a Matador orgona eléggé köhög” elemezte a darabot Szűcs László.

A második dal, az Álmodók fohásza, egy gitár-basszusgitár-orgona unisonóval indul, és elhangzik benne egy wah pedálos gitárszóló is. Kovács Péter szerezte a zenéjét, a szöveget pedig Holtság Albert, a zenekar közeli barátja írta. Figyelemre méltó a dal lezárása: Torontáli csupán ekkor és csupán egyszer énekli el a kompozíció címét.

Szűcs László a következőket jegyezte meg a dal kapcsán „Egy negyeddel előre hoztuk ugyanazt a figurát, ezáltal érdekes ritmikus koncepció jött létre. Az instrumentális rész igen keményre sikeredett. Nehezen játszható, de azt hiszem, elég jól összehoztuk. Aztán bevállaltunk egy nagyon gyors, double time swing-részt is, ahol nekem jutott a szóló. Zoli kitűnően dobol. Annak idején többek közt Ian Paice játéka volt meghatározó, és itt kimondottan érezni lehet az ő hatását. De szerintem Zoli nagyon szépen megoldja a feladatot. Az egész kompozíció Frank Zappa és Bartók Béla közé helyezhető.”

Ezután Kadosa Pál két etűdje következik, amelyek Szűcs László feldolgozásában hallhatók. „Dinamikailag kimondottan jól dolgozunk ezen a felvételen – jegyezte meg a Theatrum egykori billentyűse. Az etűd egy elég monoton zenei forma, de azt hiszem, itt elég jól megoldottuk. Sikerült ezt a formátumot egy kicsit fellazítani. Úgy látszik, annak idején nagyon szerettük a hatnyolcados ritmust, mert itt is ebbe megyünk át. Megint nekem jut a szóló, és azt hiszem, nem is sikerült rosszul.”

Az Ötnegyedes újabb ‒ ezúttal instrumentális ‒ Kovács Péter-szerzemény. „Kicsit Frank Zappás, ami természetesen nem jelent semmi rosszat. Nagyon vad az öt negyedes elosztás, de hát miért ne: fiatal titánok voltunk!” ‒ kommentálta Szűcs László a dalt, amelyhez a zenekar tervezett ugyan szöveget, ez azonban végül nem készült el.

A felvételt a Theatrum magnum opusa, az Apokalipszis szvit zárja, amelyet Szűcs László komponált, a szövege pedig Holtság Albert nevéhez fűződik. Akárcsak a Kadosa-etűdökben, itt is jelen van a felelgetés a gitár és az orgona között. Az egyes tételeknek ‒ szemben a Syrius Széttört álmok című szvitjével ‒ nincs önálló címük. Az Apokalipszist (okulva abból, hogy az előadása közben percek leforgása alatt kiürült a Kőbányai Ifjúsági Park) csupán a saját klubjában játszotta a zenekar

Holtság Albert meglehetősen szürreális szövegei kifejezetten jól illettek a Theatrum zenéjéhez, jó példa erre a szvit számtalan sejtelmes sora, például a következők:

Alkonyon nevet álmodók sora / Csordul csillagok nyála, mezők elhamvadt tüze / Holdezüst-vihar marja álmomat / Méhek virága elhull / Perzselt hangyaboly nem él.

A zenekar lejátszotta a felvételt Kadosa Pálnak, aki pozitívan nyilatkozott a Theatrum dalairól. Ennek is köszönhető, hogy az együttes lehetőséget kapott a Magyar Rádióban hangfelvételek készítésére; a Kadosa-etűdöket, valamint az Apokalipszis-szvitet rögzítették szalagra a Hatos stúdióban. Bár a felvételeket lejátszásra alkalmas minőségűnek ítélték (vagyis zésítették), sosem tűzték őket műsorra, még csak meg sem őrizték az utókor számára ‒ Szűcs László visszaemlékezése szerint a zenekar hosszú ideig, sikertelenül nyomozott a szalagok után.

theatrum_taban_1973augusztus19.jpgA Theatrum a Tabánban, 1973-ban. Forrás: Szűcs László archívuma

A zenekar saját szerzeményei mellett több angolszász együttestől is játszott dalokat koncertjein. Az Emerson Lake & Palmertől a már említett Tarkus-szvit mellett a Barbariant (ami valójában Bartók Béla Allegro barbarójának átdolgozása, azonban csupán ezzel a címmel kerülhetett lemezre), a King Crimsontól a 21st Century Schizoid Mant, valamint a 40.000 Headment ‒ bár Szűcs László arra nem emlékezett pontosan, hogy a Blood, Sweat &Tears-, vagy pedig a Traffic-féle verziót adták elő ez utóbbiból. A Colosseum repertoárjából műsorra tűzték a Lost Angelest, azonban ezt a dalt már csak a zenekar kései korszakában játszották, és akkor is csupán néhány alkalommal.

Billy Cobhamtől két dalt, a Red Baront, illetve a Stratust tartottak műsoron, Herbie Hancock-tól a Maiden Voyage-t, a Chameleon-t, és időnként a Watermelon Mant, a Flock-tól a Clownt ‒ amit játszott különben egy időben a Syrius is ‒, ezen kívül pedig olyan egyszerűbb dalokat is, mint a Feelin' Alright, vagy a Hey Joe.

Bár a Theatrum nem kapott lehetőséget lemezkészítésre, a zenekar tagjai sikeres és termékeny pályát futottak be a hazai, valamint a nemzetközi zenei életben. Solti János máig az egyik legkiválóbb magyar dobos, olyan zenekarokban játszott, mint a Generál, az LGT, a Hobo Blues Band, illetve a Tátrai Band. Pálmai Zoltán dobolt a P. Mobilban, a Hobo Blues Bandben és a Beatricében. Szűcs László 1975-ben disszidált, manapság Németország egyik legsikeresebb komponistája, hangszerelője és producere. Angyal József Norvégiában él, 2001 óta a norvég állami gyerekszínház, a Brageteatret zenei igazgatója, Kántor Péter pedig a norvégiai Buskerud Népfőiskolán tanít.

A Theatrum sosem adott emlékkoncertet. Az együttes tagjai közül Kovács Péter, Dandó Péter, valamint Torontáli István már nincsenek köztünk, azt azonban mindenképpen megérdemelné a zenekar, hogy az 1974-es hanganyag végre napvilágot lásson ‒ stílszerűen, vinylen.

 

Szerző: Dragojlovics Péter

Nyitókép: A Theatrum a Tabánban. Forrás: Szűcs László archívuma

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr4018016652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása