Csibészek '90 - Leskovics Gáborral indul az év

2020. január 16. - beatkorSzaki

csibeszek_2020_0130-page-001.jpg

A magyarországi könnyűzene közelmúltját körüljáró Azok a régi csibészek poptörténeti beszélgetéssorozat célja, hogy szórakoztató formában, első kézből közvetítsen ismereteket a hazai pop-rock legendáriumáról, a zeneiparról, az ifjúsági kultúráról. A 2015 tavaszán indult talkshow keretében a Kádár-korszak meghatározó muzsikusai idézték fel emlékeiket a korszak hangulatáról, lehetőségeiről, légköréről. 2019. decemberével a rendezvénysorozat „generációváltáson” ment keresztül: a Csibészek ’90 eseményein Lévai Balázs beszélgetőtársai a nyolcvanas, kilencvenes években induló zenészek.

Tovább

Folkforgatag – interjú Lantos Ivánnal

(részlet)

kolinda_1.jpg

A Kolinda együttes. A háttérben, balról az első Lantos Iván

Lantos Iván (1949) a hetvenes években az Orfeo, a Vízöntő, majd a Kolinda alapító tagja volt, emellett játszott a Sebő-együttesben is. 1980 és 2003 között Franciaországban élt, ahol szintén több formációt alapított (Transylvanian Káposzta, Spondo), a dzsesszdobos Gritz Péterrel duózott, kortárs tánccsoportok számára írt zenét, valamint számos előadó (Hughes de Courson, Pierre Akendengué, Gabriel Yacoub, Christian Ferrari) lemezprojektjeiben és/vagy turnéiban vett részt. Hazatérése után a bugaci pusztában telepedett le, az utóbbi években a szentendrei Dömörkapun él. Saját neve alatt egyetlen albuma jelent meg (Holnapig, 2003), amelyen életműve legmarkánsabb stílusirányait vonultatja fel. Ahogy a CD borítóján olvasható: „Lantos egyedi zenei világában a gyökértelenség határtalansággal, az irónia emelkedettséggel, a reneszánsz a posztmodernnel párosul.”

Tovább

„Csak rajzolom, hogy miről álmodom…”

A The Qualitons KEXEK című lemezéről

75442953_10156921198895945_4064436116093140992_n.jpg

A tavalyi esztendő karácsonyára nagyon jól hájpolt ajándékkal lepte meg a zenerajongókat a The Qualitons. Új „lemezt” készítettek, melyen muzsikálásukat az 1969 és 1971 között létező és alkotó KEX együttes dalaira alapozták.

A KEX a magyar intellektuális zenei underground első csúcslétesítménye volt, fellépéseik nem egyszerű koncertek, hanem valódi performanszok voltak, énekesük, Baksa-Soós János vezetésével. Ettől függetlenül számos saját daluk is született, ám Baksa – az államhatalom elvárásaival összeegyeztethetetlen – viselkedése miatt szélesebb nyilvánosságot mindössze csak 1970-ben, Mészáros Márta Szép leányok, ne sírjatok! című filmje kapcsán kaphattak. A Hanglemezgyár egy kislemezt is megjelentetett velük (Elszállt egy hajó a szélben / A család), de a „támogatásból” csak ennyire futotta, a banda nem készíthetett nagylemezt.

Tovább

Egyszer volt Tatán kutyavásár – tanácskozás a kommunista hatalom és a rockerek között

fortepan_7.jpg

A Kádár-rendszer nem arról volt híres, hogy tenyerén hordozta a pop-rock zenészeket, éppen ezért számított különleges alkalomnak, hogy a Művelődési Minisztérium és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) találkozót szervezett 1981. március 23–25-én a tatai Mező Imre KISZ Továbbképző Központban, ahol a hatalom képviselői – ideértve a könnyűzenével is foglalkozó intézmények vezetőit, mint Szentkuthy Pált és Bolba Lajost a Magyar Rádiótól, Pentz Zsoltot a Nemzetközi Koncertigazgatóságtól, Vass Gábort a Zeneműkiadótól, Péter Miklóst az Országos Szórakoztatózenei Központtól (OSZK), Bors Jenőt és Erdős Pétert a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól (MHV) és a Bulányi László–Bali György kettőst az Országos Rendező Irodától (ORI) – és a könnyűzenészek megvitatták a műfajt érintő legégetőbb kérdéseket. Persze itt leginkább a hatalom által kiadott diktátumokról és elképzelésekről volt szó, de legalább meghallgatták a muzsikusok véleményét is az őket érintő problémákról. Ehhez hasonlót sem előtte, sem ezután nem kezdeményezett a pártállami kulturális vezetés. Hozzátehetjük, nem véletlenül került sor a rocktanácskozásra épp ekkoriban: a „nemzetközi helyzet fokozódott”, Lengyelországban már kialakulóban volt a kommunista hatalomtól független szakszervezet, a populáris műfaj művelőinek pedig kapóra jött ez a fajta szellemi erjedés, hiszen nekik semmiféle érdekvédelmi egyesületük nem volt. Így már 1980 őszétől elkezdték kialakítani a szakszervezetüket, ami egyben a bejelentett munkahely és a társadalombiztosításhoz való egyszerűbb hozzájutás lehetőségével is kecsegtetett. Az pedig kifejezetten a malmukra hajtotta a vizet, hogy az ellenzéki értelmiség ekkorra már több fronton – egyebek mellett az akkorra már betiltott Fiatal Írók József Attila Körébe tömörülve – kritizálta a pártállami vezetést.

Tovább

Szenespincéből zenés pince – Szenes Klub

01_szenes_foto_koszits_attila.JPG

1972-ben nyílt meg a legrégebben működő pécsi egyetemi klub az akkori Tanárképző Főiskolán, egy tényleges szenespince százötven fő befogadására képes átalakításával. Ma is ugyanitt, az Ifjúság útja 6-ban, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának campusán, az „A” épület földszintjén található, immáron körülbelül háromszáz fő befogadására alkalmassá téve.

Tovább

Lemezjátszó Classic // Levél nővéremnek w. Bereményi Géza

Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről

event.jpg

Sok improvizációval és már meglévő ötletekből mindössze két nap alatt született meg Cseh Tamás első, Másik Jánossal és Bereményi Gézával készített nagylemeze. Az 1977-es, legendás Levél nővéremnek albumról, annak készültéről mesél Bereményi Géza, Kossuth-díjas dalszövegíró január 16-án, Budapesten, a B32 Galéria és Kultúrtérben, ahol a teljes lemezt is meghallgathatja a közönség.

Tovább

„A korlát láncainak dől a csillagász…”

Negyvenöt esztendős a Fonográf bemutatkozó nagylemeze

fonograf_1_1.jpg

A mai napig vita tárgya, hogy Szörényi Levente Utazás című szólólemeze a Fonográf első lemezének tekinthető-e vagy sem. Igaz, hogy a későbbi Fonográf teljes tagsága játszik rajta, de azért ez mégiscsak Szörényi Levente első, önálló albuma. Viszont az 1976-ban megjelent FG-4 album címéből is arra következtethetünk, hogy a Fonográf az Utazást, mint első nagylemezét tartotta számon.

Tovább

„Minden alkotásom egy kétharmadáig elmondott mondat, a befejezést már nem én teszem hozzá”

Fujkin István-interjú

lgt_zenevonat.jpg

Fujkin István képzőművész, lemezborító-tervező sok éve Kanadában él és alkot. Nevéhez fűződik többek között az LGT Zenevonat, az Edda 6. és Török Ádám Alligátor című LP-jének borítója is. Ezekről és még sokkal többről - a zene színeiről, képi megjelenéséről - beszélgetünk vele.

Tovább

„Más volt tavaly, ám de sebaj, bízzuk a jövőre…”

Táncdalfesztivál ’69 – ötven esztendeje vált „felnőtté” a magyar „beat”

Az Illés-együttes díjesője az 1968-as Táncdalfesztiválon egyértelműen jelezte, hogy a beatzene kinőtte gyerekruháit. Talán az Illés-siker is közrejátszhatott abban, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat illetékesei úgy döntöttek, hogy lehetőséget adnak a vezető beategyüttesek számára önálló nagylemezeik elkészítésére. 

Tovább

Illés-együttes 1973 – új alkotói közösség és megszűnés

Az 1973-as évet a hazai rocktörténészek egybehangzóan korszakhatárnak értékelik. Csak néhány az év fontosabb történései közül: Miskolcon Popkoncert néven megrendezik az első rockfesztivált (amelyet hasonló rendezvény évekig nem követett), megjelenik az LGT Bummm! című, mind a szakma, mind a közönség által igen nagyra értékelt albuma, átalakulnak a sanyarú sorsú hazai progresszív rockszíntér csapatai (Syrius, Mini), és feloszlik a legnépszerűbb hazai beatzenekar, az Illés. A hazai popzene gyermekkora véget ért.

Tovább