Volt egyszer egy beatkorszak

Aki felszabadította a lányokat a vásznon – Mészáros Márta zenés filmjei

2023. március 14. - beatkorSzaki

szep-lanyok-ne-sirjatok.jpgMészáros Mártát a női rendezők úttörőjeként, tabudöntögető női filmesként ünneplik, pályája első felében pedig nemcsak a „női témákat” karolta fel, hanem ezzel összefüggésben a hatvanas évek átalakuló életmódját, a fiatalok életlehetőségeit is vizsgálta. Mindettől elválaszthatatlan volt a korszakot uraló beat: Mészáros első négy játékfilmjének zenéjét Szörényi Levente szerezte, és mind a négyben hangsúlyosan meg is jelennek a dalok, koncertek, bulik. A leglátványosabb példa természetesen a Szép lányok, ne sírjatok (1970), de az Eltávozott nap (1968), a Holdudvar (1969) és a Szabad lélegzet (1973) szövetét is átjárja a zene, amely egyben a hősök jellemrajzához is hozzátesz.

Tovább

Moszkvától az Amiga stúdióig ‒ a Hungaria 1973-as évének krónikája

hungaria_73_csurgay_arch.jpg
1973 elején Pápay-Faragó László és Csomós Péter úgy döntöttek, hogy ezután nem a Juventus kötelékében folytatják a zenélést, hanem inkább a külföldi, vendéglátós muzsikálást választják a magyarországi karrierépítés helyett. Mindezt a Magyar Rádió „pagodájában” jelentették be, közvetlenül azután, hogy a zenekar rögzítette az A megalkuvó című számot.

Tovább

„Programozott morzsa-extázis” – külföldi nagyágyúk a Budapest Sportcsarnok színpadán

Mola György: Amandától Santanáig (1983)

fortepan_194685.jpg
Az 1965-től 1972-ig terjedő időszak a hazai populáris zenében a külföldi zenekarok magyarországi hangversenyei szempontjából is aranykornak tekinthető. Ha a Beatleshez vagy a Rolling Stoneshoz hasonló nagyágyúk nem is jutottak el Magyarországra, olyan fontos együttesek, mint a Spencer Davis Group, a Tremeloes, a Fairport Convention felléptek a Kisstadionban, nem beszélve a Trafficről, amelynek 1968-as koncertje valóságos revelációt jelentett a hazai zenészszakma számára.

Tovább

PÁLYÁZAT: Írjátok meg a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb fesztiválos történeteit!

fortepan_rubinsteinsandor_1.jpg
Farmernadrág és almabor, perzselő napsütés vagy éppen hidegen kopogó eső. Rekedt torkok, széttáncolt cipők, lopott csókok és egy őszinte ölelés.
A Kádár-kor legemlékezetesebb, legmeredekebb vagy éppen legmókásabb fesztiválélményeit várjuk! Te mikor, hol élted át? Meséld el nekünk!

Tovább

„A mai napig furcsán fogok le pár akkordot” – interjú Virányi Attilával

viranyi_attila-3.jpg
Virányi Attila hangmérnök, basszusgitáros, zeneszerző, a hatvanas évek végén alapította meg a Metropolt, az első erdélyi rockzenekart. Az élő legendát a kezdeti évekről kérdeztük, de szóba került egy Fekete-tengeri delfin show is.

Tovább

„Valaha zenész volt” – Szörényi Levente a Népstadionban és a Les Amisban

fortepan_190909_1.jpg
A Les Amis egy barátságos budai bár volt az 1980-as években a 2. kerületi Rendőrkapitányság szomszédságában, nagyjából tíz lépcső vezetett le a meghitt fényekkel kivilágított szuterénbe. 1986 egy októberi péntek estéjén ott ültünk a barátnőmmel, és ahogy az hétvégéken lenni szokott, teltház volt, csupán egyetlen üres asztal várta még „foglalt” táblácskájával a vendégeit.

Tovább

Egy hely, amit nem lehet pótolni – a Budai Ifjúsági Park könyves és filmes emlékezete

fortepan_264893.jpg
Bár a Budai Ifjúsági Park (BIP) története 1984-ben zárult le, már három évvel korábban tudni lehetett, hogy a hazai populáris zene tán mindmáig legfontosabb helyszínének napjai meg vannak számlálva. Érdekes belegondolni, hogy amennyiben nem hanyagolták volna el a szórakozóhely karbantartását, és ennek következtében nem omlik le a létesítmény jobb oldali feljárórámpája az 1980. május 27-én megrendezett Edda-koncert ideje alatt, vajon hogy alakult volna az Ifjúsági Park sorsa.

Tovább

„Mi voltunk a Kárpát-medence első lányzenekara” – interjú Józsa Erikával

jozsa_e_hivatalos_jpg.jpgJózsa Erika újságíró, zeneszerző, szövegíró és előadóművész, a hetvenes évek legismertebb erdélyi folkénekese, a rendszerváltás előtti években pedig a Román Televízió magyar nyelvű adásának arca, bemondónője volt. 1986-tól Ausztráliában folytatta újságírói, zenészi hivatását, de továbbra is szoros kapcsolatot ápolt szülőföldjével. Páratlanul gazdag pálya az övé, amelynek ezúttal a kezdeteiről beszélgetett Zilahi Csabával.

Tovább

„Füst, melósok, komor tekintetek” – Riskó Géza Edda Művek Miskolc című könyvéről

fortepan_47143_1.jpg
Riskó Géza kötete a hetvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek elején kialakult ifjúsági kultúra fontos dokumentuma. Kétségtelen ugyanis, hogy az Edda ennek az időszaknak az emblematikus zenekara volt. Slamovits István dalszövegei pontosan ragadták meg a korszakot, így aligha véletlen, hogy olyan sok embert meg tudtak szólítani. A könyv előszavát jegyző Vitányi Ivánt is például, pedig a neves szociológus akkoriban már a hatvanhoz közeledett. Riskó szerencsére még időben írta meg az Edda Művek Miskolc című biográfiát, hiszen a kézirat lezárása után a zenekar (ebben a felállásban legalábbis) csupán háromnegyed évig működött.

Tovább

„Miért kell a dal, ha nem hallják az emberek?” ‒ Ötven éves a Generál Staféta című nagylemeze

fortepan_76768.jpg
Az 1972-es Ki Mit Tud?-ot megnyerő Generál együttes – ahogyan az szokás volt – automatikus szereplési lehetőséget kapott a ’72-es táncdalfesztiválon, ahol Koncz Tibor és Szenes Iván Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel című slágerét adták elő. A dal persze jól szólt a fiatal és friss Generál, valamint a tehetséges és gyönyörű lányokból álló Mikrolied vokál (a zenei szakkifejezés, a „mixolíd” nyomán) előadásában, de mégsem volt olyan érdekes.

Tovább
süti beállítások módosítása